Irodalmi Szemle, 1982
1982/5 - Csáky Károly: Magyar regionális lapok Dél-Szlovákiában
A 10—15—20 soros mondatok sem ritkák ebben az újságban. Főleg a politikai jellegű cikkek, tudósítások közt találni nem egy olyat, amely mindössze három-négy hosszú mondatból áll. Most csak egyet idézünk a sok közül: „Az értekezleten részt vett Ján Janik, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Július Hanus, szlovák miniszterelnök-helyettes, Ján Janovic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Vladimír Margetin, szlovák erdőgazdasági és vízgazdasági miniszter, Vladimír Hajko, akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia Elnöke, Ján Pirč a Kelet-Szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Jozef Gazdík, a trebišovi járási pártbizottság vezető titkára, Jozef Mendel, a trebišovi jnb elnöke, továbbá ágazati minisztériumok vezető dolgozói, az Állami Meliorációs Hivatal szakemberei és az érdekelt járások vezető tisztségviselői.” (79/28) Arról most ne is beszéljünk, hogy a bonyolult mondat fordítójának a helyesírásra meg a nyelvhelyességre már alig tellett erejéből. Kelet-Szlovákia másik magyar nyelvű hetilapja, a GÖMÖRI HAJNAL Rozsnyón jelenik meg, ugyancsak négy oldalon. Eredeti magyar anyagot nagyobb mennyiségben körülbelül két év óta közölnek, addig csaknem mindent szlovákból fordítottak. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy ma már olyan tudósítói, munkatársai vannak a lapnak, mint Korcsmáros László, Dr. Csáji Bertalanná, Bányász Ida, Mázife István és Kovács József. Nevükkel egyébként gyakran találkozhatunk a központi lapokban is. A rozsnyói hetilap tartalmi színvonala ma már kielégítő. Jóleső érzés, hogy a Gömöri Hajnal elsősorban a járás magyar nemzetiségű dolgozóihoz kíván szólni. Például úgy is, hogy foglalkozik azok kulturális életével, népművészetével stb. Csak dicsérni lehet azt a kezdeményezést is, hogy Oj Hajtások címmel a szerkesztőség időnként irodalmi rovatot szerkeszt. Ezáltal is támogatja a járás területén élő magyar fiatalok művészi hajlamainak kibontakozását. A kisebb-nagyobb rendszerességgel közölt könyvismertetések ugyancsak jó szolgálatot tesznek irodalmunknak, segítik munkánkat az olvasóvá nevelés terén. Sajnos, az írások nyelvi szerkezetét vizsgálva itt is terjedelmes hibaszótár áll össze. A hibák főleg az átültetett szövegekben burjánzanak. Az olyan kifejezések és szókapcsolatok, mint a „szakszervezetileg szervezve”, „járásunk feltételeiben”, „titulusok a bri- gádosoknak”, „a JNB garantjai”, „az egyesített szocialista kötelezettségvállalás” a magyarban idegenül hatnak, sértik nyelvünk tisztaságát. Ezektől egy hivatalos magyar nyelvű sajtótermékben még Rozsnyón is illő lenne szabadulni. Nem tesznek jót a szövegnek azok a rövidítések sem, melyeket a fordító talán önkényes alapon, valamiféle takarékossági szempontból eszel ki. Még az adott járásban is nehéz megfejteni a következő rövidítéseket: SZKB, JSZT, FSZM UK-ok, SZMM, VU, LTZ, EÜEÜ, SZSZ — KB. Bonyolult mondatokat, szintaktikai és nyelvhelyességi hibákat főleg a vezércikkekben találunk garmadával. Azt hiszem, a járás dolgozói közül kevesen érthetik és kedvelhetik az olyan mondatokat, mint a „Nagyon fontos a szocialista országok szak- szervezeteinek közös állásfoglalása a közös felelősség alkotó érvényesítéséhez a nemzetgazdaság dinamikus fejlődésének bebiztosításánál a tudományos-műszaki forradalom feltételeiben a termelést és a dolgozókat érintő következményeivel.” (80/40) De megszédül az anyanyelvét tesztelő és féltve őrző olvasó akkor is, ha hivatalos sajtótermékünkben az alábbi mondatot olvassa: „A kapitalista országok, elsősorban is az európaiak szakszervezeteivel való kapcsolatban, a FSZM a nemzetközi célokból és szükségletektől indúl ki éspedig kölcsönös együttműködést kifejleszteni a közös állás- foglalás és akcióegység létrehozására irányulva a dolgozók érdekeit érintő kérdésekben, valamint a szolidaritási segítségnyújtás szükségletéből osztály, politikai és szociális harcaiban.” (A két mondatot ugyanabból a cikkből idéztem eredeti helyesírás szerint.) Ogy gondolom, ehhez nem szükséges különösebb magyarázatot fűzni. Egyet azonban mindenképpen el kell mondanunk! Ilyen mondatoknak sehol, semmilyen körülmények között sem szabad megjelenniük. Közép-Szlovákiában három magyar nyelvű járási újság jelenik meg. Rimaszombatban szerkesztik a GÖMÖRI HÍRLAPot, a járás négyoldalas hetilapját. Sajnos, az 1980-as számok elemzése alapján — bármennyire is szeretnénk — nem tudunk erről az újságról sok jót elmondani. Négy oldalon szinte alig-alig adott valamit a magyar olvasónak. A cikkek nagy részét 1980-ban szlovákból fordítják, eredeti anyag csak elvétve jelenik meg. A tudósítások szárazak, sablonosak, sok bennük a helyesírási és a nyelvhelyességi