Irodalmi Szemle, 1982

1982/5 - Csáky Károly: Magyar regionális lapok Dél-Szlovákiában

hiba. Alig akad írás, amely a magyar dolgozó sajátos helyzetével, kultúrájával, népi hagyományaival foglalkozna. Nem olvashatunk a lapban magyar szerzőktől riportokat, portrékat, glosszákat vagy egyéb publicisztikai munkákat sem.

Az éktelenül hosszú, értelmetlen mondatok a rimaszombati hetilapban is a tükörfordítás eredményeként látnak napvilágot. Az 1980/26. szám vezércikke kilencvenöt sorból s mindössze hét mondatból áll. Hadd másoljam ezek közül ide mindjárt az elsőt. Így hangzik: „Az öröm, a lelkesedés és a szeretet csokrát hozta magával járásunk északi részének több mint két és fél ezer lakosa f. év június 21-én Hnúšťa város ünnepi köntöst viselő amfiteátrumba, hogy a csehszlovák—szovjet barátság békeünnepséggel egybekötött manifesztációján hitet tegyenek a világ békéjéért és biztonságáért síkra- szálló politika mellett, s egyszersmind újból kinyilvánítsák a Szovjetunió iránti barátságunkat, melynek fiai 35 évvel ezelőtt a szabadságot hozták meg nekünk, s amelynek népét 35 éve példaképnek tekintjük, a szovjet emberek önzetlen segítségét élvezve a szocializmus építése közben hazánkban.”

Nos, a fordító ennél jobban nem is gabajodhatott volna bele a bonyolult mondat buktatóiba. Az olvasók közül pedig ezek után aligha lesz kedve valakinek végigolvasni a vezércikket. A fontos gondolatok így hitelüket vesztik, ml pedig félre tesszük az újságot.

Zavarosak, magyartalanok a címek, címszavak is, de nincs szűkében a lap az idegen szavaknak sem. A vastagon szedett címek közül az alábbiakat jegyeztem fel: „A további fejlődés dokumentuma felett”, „Túl az aratási félidőn”, „Szélesre bontakozott”.

A figyelmetlen és felületes fordításnak tudható be az értelmetlen szókapcsolatok, idegenszerű szószerkezetek gyakori előfordulása is, mint pl. a „töibbi növények”, „takarmányokkal terhelt rétek”, „egybe fog esni”, „meggyógyították a gazdasági épületeket” stb. (80/24, 80/26).

A losonci járás hetilapja, az IPEĽ, mindössze néhány éve jelenik meg. A járás területi átszervezése után (1968) hosszú időn keresztül nem adtak itt ki újságot. A magyar nemzetiségű dolgozók számára ma kétoldalas „betétet”, azaz mellékletet jelentetnek meg.

Az Ipel magyar nyelvű mellékletében is gyakoriak a nyelvi-stilisztikai-szerkezeti hibák. Szórendi hibákkal, szlovakizmusokkal, állítmány nélküli mondatokkal szinte valamennyi vezércikkben, átültetett szövegben találkozhatunk. De nem ritka az sem, hogy nincs szövegösszefüggés, a mondatok nem kapcsolódnak logikusan egymáshoz.

Számtalan olyan „szóhalmazt” találunk, melyben valamennyi hibára akad példa. Pl.: „Mielőtt az első fagyok beköszöntenének a földekről be kell takarítani több mint 2000 hektárról a silókukoricát — több mint 20 000 tonna tömeget jelent —, több mint száz hektárról a zöldségeket, különösen a paradicsomot, uborkát, paprikát és egyéb zöldségféléket, amelyek —2°C hőmérsékleten megfagynak.” Néhány sorral odébb pedig az „élőmunkára igényes munkák elvégzésének” szovjet módszereiről olvashatunk. Csak azt nem sikerül megfejtenünk, mi is valójában az élőmunka.

Még egy éktelenül hosszú mondatot másolok ide, mely a lapban tizennyolc sort tesz ki, s hétszer fordul benne elő az „és” kötőszó. A szöveg így hangzik: „A Losonci ház- kezelőség a komunális lakásalap kezelésén kívül mindenekelőtt az új házak átvételével, a lakások karbantartásával és javításával — beleértve a korszerűsítést —, a házakban levő gépi berendezések üzemeltetésével, a fűtéssel és a melegvíz-szolgáltatással, a házak és környékük rendbentartásával és tisztaságával foglalkozik és munkakörébe tartozik még a lakáshasználattal kapcsolatos szolgáltatások, mint például a mosókonyhák üzemeltetése és a lakók költségére elvégzett kisebb javítások és szolgáltatások biztosítása is.” (80/44)

Akad bőven helyesírási hiba is a lapban. Általában a tulajdonnevek írása okoz gondot. Az írásjelek közül a vesszők alkalmazásánál észlelhetünk fogyatékosságokat.

A második oldal nyelvi-tartalmi színvonala aránylag kielégítő. Itt főleg Sólyom Lászlótól és Kanizsa Istvántól olvashatunk eredeti Írásokat, jegyzeteket. Rendszeresen tájékoztatnak a CSEMADOK-szervezetek tevékenységéről, a népművészeti együttesek munkájáról stb. Az 1980/26. számban Lehár és Losonc kapcsolatáról közölitek értékes anyagot; a 29. számban Komlós Aladárról, a negyvenhatosban pedig Bácskái Béláról olvashattunk nekrológot. Ezek az írások is bizonyítékai annak, hogy lehetne Losoncon jő lapot is kiadni. A legfontosabb feltételek megvannak. Sólyom Lászlón és Kanizsa