Irodalmi Szemle, 1982
1982/4 - Gyüre Lajos: József Attila: Tüzek éneke
7. Feleségem dec. 25. 8. Mikor az utcán átment a kedves 1927. jan. 9. 9. Az oroszlán idézése jan. 23. 10. Két vers kertről jan. 30. 11. Anyám ä mosásban gyászkoszorú (Hirsch Albertné asszonynak szeretettel) jan. 30. 12. Pirosszemű febr. 13. 13. Esik febr. 20. 14. Esti felhőkön febr. 27. 15. Zajtalanul és félelmesen márc. 6. 16. Kertész leszek márc. 13. 17. Együgyű ének márc. 20. 18. A virág márc. 20. Tizenkilenc vers négy hónap leforgása alatt, ha a Két vers kertről címűt valóban két versnek számítjuk. Néha két verset is közölnek egy-egy vasárnapi számban. Ez nem lehet a véletlen szeszélyes játéka. Tudatos előkészítése volt a már meghirdetett Tüzek éneke című kötetnek. Mi okozta mégis, hogy nem lett belőle több, mint egy szép ígéret? Ehhez megint a Kassai Naplót kell megvallatnunk. Fábry mondja egy helyütt, hogy a szlovenszkói magyar irodalom annyira egyénekre épült, hogy egy-egy ember emelkedése vagy bukása meghatározta az egész irodalmat. Ez teljes mértékben érvényes a szlovenszkói magyar sajtóra is, a Kassai Naplóra méginkább. Am annak ellenére, hogy ez az ígéretes indulás nem hozta meg a várt eredményt, van kézzelfogható haszna. Az akkor közölt versek egy része felfedezéséig ismeretlenül feküdt a lapban, pedig többségükben — jelentős átdolgozásuk folytán — letisztultabbak, szebbek a korábbi szövegváltozatoknál. Ezekre részben Tasi József, részben P. Zimándi István hívta fel a figyelmet 1971-ben. Az ezután kiadott József Attila-kötetek már hozzák is az így gazdagodó József Attila-i örökséget. Mindezek arra engednek következtetni, hogy Jarnó és József Attila között olyan kapcsolat állt fenn, amelyre az irodalomtörténet mindeddig nem — vagy részben — 'világított rá. Furcsa, hogy József Attila sokirányú levelezésében alig találunk utalást a Jar- nóhoz és a Kassai Naplóhoz fűződő kapcsolatára. Csupán M. Pásztor József közli egy idevágó levelének részletét, s tér ki a lapban közölt versekre (M. Pásztor József: József Attila műhelyei, Kossuth 1975). íme, a levélrészlet: „Van egy tanítványom, heti 30 franc, de csak december elejéig. Ezzel szemben itt van a Kassai Napló szerkesztőjének levele, aki úgy látszik, lapjának helyzetén sürgősen és olcsón javítani akar. Ez ismét heti 20 franc. Még pedig 20 hétre, illetve azt hiszem, továbbra is ...” Ha a Feleségem című versének II. részét is külön versnek számítjuk, megvan a húsz vers a „húsz hétre”. Bár feltételezhető hogy Jarnó birtokában több vers is lehetett. Feltételezhető továbbá, hogy a még köizlésre váró versek között is akadt olyan, amely csak az új, készülő kötetben jelent volna meg. Úgy gondoljuk, nem járunk messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk azt a kijelentést, hogy József Attila — akinek tudnia kellett a készülő kötetről — éppen az új kötetben való megjelenés kedvéért dolgozta át a már addig megjelentetett verseit is, amelyeket a Kassai Naplónak küldött párizsi tartózkodása idején. Hiszen tulajdonképpen ez lett volna a második verskötete! Sajnos, Jarnó Kassáról való elköltözése, korai halála hagyatékának teljes pusztulását hozta magával, s a feltett kérdésekre már nem várhatunk választ. Maradjunk hát a megfejthető valóságnál: a közölt verseknél. Az 1926 őszén publikált versek első darabja, a Hajnalban kel föl, mint a pékek teljesen azonos az addig ismert szöveggel. Az Ülni, állni, ölni, halni címűben a következő szövegmódosításokat találjuk: Régebbi közlések: Ezt a széket odább tolni vonat elé leguggolni óvatosan hegyre mászni zsákomat a völgybe rázni
