Irodalmi Szemle, 1982

1982/4 - Gyüre Lajos: József Attila: Tüzek éneke

Erre az időre esik József Attila verseinek közlése a lapban. A kulturális rovat vezetője ekkor az izmosodó tehetségnek számító Jarnó József, akinek versei, novellái, karcolatai egyre gyakrabban látnak napvilágot. Sőt, Szakadó kötelek címmel regénye jelenik meg, melyről nem kisebb kritikus, mint Fábry ír elismerő kritikát. Jarnó Kassáról többször látogat Becsben élő nagybátyjához, a jónevű színigazgatóhoz, az ugyancsak Jarnó Józsefhez (írói álnevét is tőle kaptaJ. 1925-ben egy ilyen látogatás alkalmával ismerkedik meg József Attila verseivel — vagy magával a költővel. Visszatérve közöl is egy verset tőle — név nélkül. Ez a vers a Tasi József által identifikált Félidő: 0:0 (KN 1925. nov. l.J. Sőt, arra ösztökéli a Prágai Magyar Hírlaphoz szegődött barátját, Győry Dezsőt, hogy ő is közöljön József Attila-verseket, amelyeket el is küld neki. (Sándor László állítása — Űj Tükör, 1980. ápr. 13. —, hogy ollózott versekről van szó, ezek szerint nem helytálló.) Visszaemlékezéseiben így ír erről Győry: „Ezen az őszön Bécsben töltötte szabadságát (mármint Jarnó; Gy. L.) nagybátyjánál, a híres színigazgatónál. Ott ismerkedett össze József Attilával. Egyszer levelet írt, és néhány verset küldött az előttem ismeretlen nevű 20 éves József Attilától.. . Nincsen apám sem anyám című versét október 18-án közöltem le. Második versét, a Megfáradt ember címűt már a Magyar Vasárnapban publikáltam december 6-án (ez a Prágai Magyar Hírlap irodalmi melléklete volt, melyet egy ideig Győry szerkesztett; Gy. L.). A Pirosszemű áprilisban jött. Természetesen kiutaltattam neki Jarno József címén a versekért fizethető legmagasabb honoráriumot.” (Győry Dezső: Ojarcú magyarok. Irodalmi Szemle, 1967/10.) Győry később egyenesen József Attilához fordul versekért, amit már József Attila levelezése igazol! (Kaptam) „a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőjétől egy levelet, melyben tegez, és kéziratot kér. Azt hiszem, úgy gondolja, hogy én egy nyugalomba vonult alezredes vagyok és nem 21 éves (ápr. 11) »taknyos kölyök« (jelenleg mindenesetre náthás)”. Valószínűleg Győry levele volt az, amelyet az utóiratban említ a költő. A Magyar Remekírók sorozatban kiadott könyv (1977) lábjegyzete éppen ezért nem helytálló: Dzurányi Lászlót tartják a levél írójának, holott ő a lap főszerkesztője volt, s Győry a kulturális rovat vezetője. József Attila is „csak” szerkesztőt ír.

1926 őszén az alig 22 éves Jarnó megnősül, s a romantikus körülmények között létrejövő házasság mézesheteit Bécsben, nagybátyjánál tölti. Visszatérése egyben a szerkesztői állásban való megerősödését is hozza. A városban is — felesége családja révén

— jó névnek örvend. Előadásokat szervez, hangversenyeket, irodalmi vitákat kezdeményez. Ezen túlmenően még egy jelentős akció fűződik a nevéhez: az olcsó könyvek kiadásának gondolata és megszervezése. A Renaissance vezetősége és a Kassai Napló megegyeztek, hogy a lap irodalmi mellékletében, a Kassai Napló Vasárnapjában jónevű költők, írók műveit könyvszedéssel fogják hozni sorozatban. Az összegyűlt anyagból a szedés megtakarításával könyvet alakítanak ki. Az így készült könyvek sokkal olcsóbbak voltak, mint az eredeti könyvnyomással készülők.

Fábry Zoltán 1955-ben hiába kutat a meghirdetett könyv, József Attila Tüzek éneke című verskötete után: a „legközelebbi napok” időtlen ködbe vesznek. Ha azonban tüzetesebben utána nézünk a dolgoknak, érdekes adatok birtokába jutunk. A Renaissance Könyvtár kiadásában elsőként Kaczér Illés Doktor Hulla című könyve jelent meg a meghirdetettek közül. A Kassai Napló ezt a novellát két folytatásban közölte, 1926 novemberében. Ha pedig ebből a szedésből készült a könyv, miért ne feltételezhetnénk, hogy a következő kiadvány József Attila verskötete lett volna? Igaz, a Renaissance ezt csak a kilencedik kiadványként hirdette, de a felsorolt költőktől, íróktól a lap ebben az időben nem hoz bővebb anyagot, csak József Attilától és Farkas Istvántól — ez utóbbitól inkább novellákat. (Mellesleg ekkor indul meg Fábry Zoltán egyik legterjedelmesebb írássorozata is, az írók és irodalom Szlovenszkón.)

Nézzük meg most közelebbről a József Attila-verseket, s azok közlési időpontját (kivéve a Félidő: 0:0-1):

1. Hajnalban kel föl, mint a pékek 1926. nov. 14.

2. Ülni, állni, ölni, halni (Gáspár Endrének) nov. 21.

3. Tüzek éneke (Fényes Samunak szeretettel) nov. 28.

4. Tiszta szívvel dec. 5.

5. Erősödik dec. 12.

6. Érted haragszom, nem ellened dec. 19.