Irodalmi Szemle, 1982

1982/4 - Gyönyör József: A szlovákiai magyar oktatásügy helyzete

a lakosság nemzetiségi megoszlása nem egységes, az óvodákban kétnyelvű foglalkozás folyik. Az elmúlt évtizedekben olyan eset is elég gyakran előfordult, hogy az ilyen községekben — helyhiányra való hivatkozással — csak szlovák tanítási nyelvű óvodát nyitottak. A következményeket természetesen a magyar tanítási nyelvű alapiskolák is megérezték.

Az iskolaügy terén további nehézségeket okoz a szülők magatartása. Szép számmal akadnak olyan magyar szülők, akik a nagyobb lakótelepeken olyan óvodába íratják be gyermekeiket, amely a lakóhelyükhöz a legközelebb fekszik, tekintet nélkül annak tanítási nyelvére, s teszik ezt azért, mert többnyire munkahelyi elfoglaltságuk miatt nem képesek gyermekeikkel nagyobb távolságra utazgatni.

Vitathatatlan joga minden szülőnek, hogy gyermekét olyan tanítási nyelvű óvodába írassa be, amilyent jónak lát gyermeke érdekében, a nemzeti bizottságoknak viszont annak a lehetőségnek a megteremtése is a feladatkörébe tartozik, hogy a magyar szülők is ténylegesen gyakorolhassák a választás jogát. Ezt az utóbbi időben észlelt nemzetiségi sérelmet igyekszik megszüntetni a kormányelnökség már említett tavalyi 91. számú határozata. Eredmények természetesen csak a későbbi évek során várhatók.

Az utóbbi időben figyelemre méltó változás állt be a magyar óvodák gyermekeinek a nyelvismeretében. Anyanyelvűk mellett megismerkednek egy másik nyelvvel is, a szlovákkal. Az oktatásügy és részben a szülők megítélése szerint évtizedek óta tartó hiányt pótolnak azzal, hogy a magyar tanítási nyelvű óvodákban napi 10—15 percig tartő foglalkozásban lehetővé teszik a szlovák nyelv egyes alapfogalmainak az elsajátítását játékos formában. Ennek következtében a magyar óvodák gyermekei jelentős nyelv- ismerettel rendelkeznek már akkor, amikor hatéves korukban iskolába mennek. Ugyanakkor nem áll be törés anyanyelvűk fogalmainak gazdagítása, a tudatos szóképzés terén.

Az 1979/1980-as tanévben Szlovákiában a magyar nemzetiségű alapiskolai tanulók száma 67 067 volt, tehát az összes alapiskolások 10,1 százaléka. Egész Csehszlovákiában pedig 68 555 magyar nemzetiségű diák járt alapiskolába. Ugyanebben a tanévben a magyar tanítási nyelvű alapiskolák száma 309 volt, 11,8 százalék. Ezek 2216 osztályában 51 379 diák tanult. Az idén végétért tanévben összesen 50 368 tanuló járt magyar iskolába, ami a szlovákiai alapiskolások 7,5 százalékát jelenti. Ez a számarány még azt is jelz , hogy a magyar alapiskolák tanulóinak az aránya az utóbbi évek során a vártnál jobban eltávolodott a magyar nemzetiségű lakosság arányszámától.

Köztudomású, hogy ez a helyzet részben a magyar óvodák hiányos volta, részben pedig a magyar szülők csökkenő igénye következtében állt elő. Az is súlyosbította a helyzetet, hogy a nemzeti bizottságok több járásban eléggé következetlenül valósították meg a magyar alapiskolák integrációját. Olyan községekben is megszüntettek magyar tanítási nyelvű alapiskolákat, ahol az integráció feltételeit kellőképp nem teremtették meg. Egyébként az eddigi gyakorlat tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tanulók alacsonyabb létszáma esetében célszerű meghagyni az iskolát vagy az osztályt.

Még valamit a szülőkről. A szülőknek azt az aggályát, hogy a magyar iskolát végzett tanulók nem érvényesülnek az életben úgy, mint azok, akik szlovák iskolába járnak, nálunk a gyakorlat nem igazolta. A magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói ugyanolyan sokoldalú nevelésben részesülnek és ugyanolyan terjedelmű ismereteket kapnak, illetve ismeretanyagot sajátítanak el, mint a cseh vagy a szlovák tanítási nyelvű alapiskolák diákjai. Az életben is ugyanúgy boldogulhatnak, mint más iskolák végzős növendékei.

Néhány szót a gimnáziumokról. Az utóbbi évtizedben a gimnáziumoknak olyan méretű hálózata épült ki Szlovákiában, hogy manapság az igényeket minden várakozáson felül kielégíti. Ez a megállapítás a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokra is vonatkozik.

Az 1979/1980-as tanévben Szlovákiában 5138 magyar nemzetiségű tanuló járt gimnáziumba, az összes gimnáziumi tanuló 9,7 százaléka. Nemzetiségi szempontból örvendetes, hogy a magyar nemzetiségű tanulók kerek 83 százaléka magyar tanítási nyelvű iskolába járt, csak a fennmaradó 17 százalék tanult szlovák nyelven.

Az említett tanévben egyébként 11 önálló magyar tanítási nyelvű gimnázium működött Szlovákiában 94 osztállyal, továbbá 9 közös (szlovák—magyar) igazgatású gimnázium 50 osztályában tanítottak magyar nyelven. Tehát összesen 20 gimnázium 144 osztályában 4265 diák tanult.