Irodalmi Szemle, 1982
1982/3 - ÉLŐ MÚLT - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalom a Korunkban
ÍÉIL,® ESmriLTF Csanda Sándor A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR IRODALOM A KORUNKBAN A két világháború közti szlovákiai elméleti irodalom legjelentősebb fóruma a Korunk volt. Fábry Zoltánnak, Szalatnai Rezsőnek és irodalmunk néhány más képviselőjének a lapban folytatott tevékenységével már másutt foglalkoztunk (Fábry Zoltán, Szülőföld és irodalom c. kötetek), de rajtuk kívül a haladó humanistáktól egészen a kommunistákig irodalmunknak szinte minden jelentős képviselője publikált a folyóiratban. Fábry- nak több mint 200 Írása jelent meg a lapban, a többieknek kb. 300. Ezt elsősorban két tényezővel magyarázhatjuk: a) az akkori romániai cenzúra sokkal Inkább megengedte, hogy a lap a csehszlovákiai hibákat (pl. a nemzetiségi viszonyokat) kritizálja, mint a romániait (így volt ez más országokban is), b) Csehszlovákiában nem volt ilyen terjedelmes tanulmányok közlésére is lehetőséget biztosító, állandó folyóirat. A Korunk elsősorban a hazai magyar kisebbségi elméleti gondolkodásnak és irodalomkritikának nyújtott teret, kevésbé a szépirodalomnak. Első szerkesztője, Dienes László, Így Ír erről Fábry Zoltánnak a lap megjelenését tervezve: „Adna egy listát azokról a Szlo- venszkóban élő magyar Írókról és publicistákról, akiket be lehetne vonni közreműködésre? Természetesen csak progresszív irányú emberekről lehet szó. A programból látja, hogy nagyobb szükségem van publicisztikai, filozófiai, világnézeti és egyes közérdekű szakkérdésekhez okosan hozzászólni tudó urakra, mint költőkre és szépírókra.” (Az említett programot közölte Fábry Dienesről szóló megemlékezésében. Lásd: Fábry Zoltán válogatott levelezése, Bratislava 1979. Rövidítve Fábry-levelezés 451.) Amint a Korunkból látjuk, már az első számok is progresszív szelleműek voltak, de nemcsak marxisták írtak ide, s a romániai sajtóban is sok vitára adott okot Dienesnek az első számban közölt Beköszöntője, amely szerint az olvasó ,,e szemle hasábjain nem ritkán különböző felfogások megnyilatkozását, sőt egymással ellentétes világnézetek ismertetését fogja találni, és bizonyára el fog hangzani a kritika, hogy a szemle nem hirdet egységes vílágfelfogást.” Később azonban megváltozott ez a szemlélet, s számunkra legfontosabb az a tény, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi élet legalaposabb és csaknem minden jelenségre kiterjedő marxista értékelését és kritikáját a Korunkban találjuk meg. Az is tény, hogy Fábry baloldalról befolyásolta a kolozsvári szerkesztők eklekticizmusát, sőt nem egy Írását azzal külték vissza, hogy Romániában közölhetetlen, „meggyilkolná a lapot”, s következetesen marxista kifejezéseit átstilizálták. Ezért Fábrynak a Korunkkal való együttműködése nem is volt zavartalan. Levelezéséből láthatjuk, hogy erősen megsértődött, amikor nem közölte a Kassák-verses- kötetről Irt esszéjét (Sebezhetetlen menekülés), majd a lap első szlovákiai megbízottját, Simándy Pált is érintő Kálvinista anakronizmus című cikkét. A legtöbb szlovákiai közleményt már az első számba Fábry Irta, amelyek közül kitűnik az 0. Wilde védelmében Irt híres esszéje: Epištola in carcere et vinculis. Itt talál
