Irodalmi Szemle, 1982
1982/3 - Böszörményi János: Hadak útján — hadak szolgálatában
„Kimutatás. Az mellyet 1718. november 1-től egészen 1719. október 31-ig Császár és Koronás király urunk Ű felsége fel és alá járó Hadainak mikor mit adtunk, így következik renddel. November 5. Montecucoli ezred Muzslára szálván adtunk négy-négy marhával szekeret 2 az melyek járvának négy nap. November 7. Páris ezredből levő három hajó beteg német nálunk egy éczaka hálván az melynek is adtunk vonó marhát 7 az hajókra embert 5 Isáig. November 8. Montecucoli három hajója itt nálunk lévén adtunk nekiek Komáromig vonó marhát. November 13. Vitemberg őrnagy, ezen alá menvén (a Dunán — B. J.j az melykor Is adtunk vonó lovat 6 az melyek is jártanak két nap 1719. május 31. Pálfi Ö excellentiája Gyalog regimentinek Muzsláig adtunk négy-négy marhával való szekeret 4, vonó marhát 8 ez melyek is jártanak öt nap. Június 5. Montecucoli ezrednek Kéméndhez négy-négy marhával adtunk szekeret 3 az melyek is jártanak, vonó marhát 4 három nap. Június 9. Bábolcsai Bogácsiaja nálunk egy éczaka hálván adtunk nekie vonó marhát 8 az melyek is jártanak egy nap. Augusztus 29. Párkányhoz szállott Hochenzoller három vasas százada elsőben is adtunk szénát 1 szekérrel, szalmát 2 szekérrel. Szeptember 2. Ugyan azon századok számára adtunk fát 2 szekérrel. Szeptember 6. Hocheczoller ezredbeli három század német számára Párkányhoz adtunk szénát 4 szekérrel, szalmát 3 szekérrel. Szeptember 14. Ugyan ezen Párkánynál levő századok számára adtunk szénát 5 szekérrel, szalmát 2 szekérrel, fát 2 szekérrel. Szeptember 21. Ugyan azon Párkánynál levő századok számára adtunk szénát 6 szekérrel, szalmát 2 szekérrel, fát 5 szekérrel. Október 19. Ugyan azon Párkánynál levő századok számára adtunk szénát 4 szekérrel, szalmát 4 szekérrel, fát 3 szekérrel. Október 28. Ugyan azon Párkánynál heverő századok számára adtunk szénát 2 szekérrel, fát 2 szekérrel, amely szekerek velek elmenvén jártanak öt nap. Október 31. Cahastgehrochrum ezredből való egy hajó beteg német nálunk lévén adtunk neki Komáromig vonó marhát 4, húst 4.” A kocsival, szekérrel történő több napos hosszú fuvarok mellett gyakran kellett igavonókat adni a katonákat szállító hajók vontatásához is. Fennmaradt egy panaszlevél ebből az időből „Motsy szegénységh” aláírással, amelyben arról panaszkodik a falu népe, hogy ha „akik midőn. . . oberst lajdinand uramhoz eö nagyságához mennének vagy pediglen levelekkel küldédottanak mindenkor hajóbell alkalmatosságokkal köl- letik eöket által vidnünk azt már annyira nem neheztelnénk de éjjel nappal embereinknek köiletik hajóval viszont reájuk várakozni és 2-dik ha hozny szénával abrakkal kölletik nekik gazdálkodny. Kérjük ezért nagyságtokat kiket ezen szüntelen való nyomorúságos állapotunkat méltóztassák contideratióban venny. ..” A császári főparancsnokság a kuruc háborúk befejezése után, a 18. század első évtizedeiben a stratégiai fontosságú helyeken kiépítette — a korábbi háborúk tapasztalatai alapján — a katonai ellátó magtárakat, az ún. magazinokat. A hódoltság idejében és a kuruc háborúk során Mocs Komárom és Esztergom között, a két vár határvonalán feküdt és mindkét vár Mocs körül állomásoztatta az ellenfél irányában az előretolt egységeit. E stratégiai felismerés vezette a császári főparancsnokságot, amikor Mocs alatt, a Mocsi-sziget magasságában a Duna parton katonai élelmiszerraktárt és magtárt építtetett. A falu környékén lévő birtokok termésének tárolására az egyház további három magtárat építtetett e partszakaszon. Mária Terézia 1767-es úrbérrendezése során a megye által kiadott Kilencpontos Kérdőívben (Puncta dictata) a mocsi elöljárók (Báby Gergely bíró, Nagy Ferenc törvény- bíró, Tóth Mihály és Szabó István esküdtek, Bekeö István tiszttartó azt vallották, hogy „mindeneket könnyen el adhatnak, mert a Duna mellett laknak és Királyi Páhók vagy- nak az helységünkben.” Ugyancsak ebben a korabeli felmérésben szerepel az is, hogy az esztergomi vár újjáépítésére a falura 549 forint adót vetettek ki. Már 1713-ban sor került a kuruc háborúk során elpusztult dunai malmok pótlására.
