Irodalmi Szemle, 1982

1982/2 - Cselényi László: A fekete madár (mítosz)

CSELÉNYI LÁSZLÓ A fekete madár Nap-mítosz (Hőskor II. avagy Az ének hatalma] 1/1 A vadak futnak már dalom után Dalom a vadakat elbűvölte Fekete madár vagyok vadak-kedvelte fekete madár A fekete domb legmagasabb csúcsáról friss nyomon jön a vad énekem után 1/2 Egy nyájas fészekben három madárfióka élt, három csöpp jégmadár. Az anyjuk naponta odahagyta őket, el-elröpült eledel-szerezni, a fiókák meg ezalatt ücsörögtek a fészkükben s énekeltek: 1/3 Aranysugár melegítsd fel a földet hogy anyánk vissza örömmel térjen s férgekkel telisteli megpakolva A-ja-gun-la-lala A-ja-gun-la-lala 1/4 Olyan régen történt, hogy valójában senki sem tudja, mikor is. Északon, magának a Jeges-tengernek a partján vadászok tanyáztak. Élték világu­kat napról napra, évről évre minden zokszó nélkül. Történt azonban, hogy szigorú év köszöntött rájuk, s a vadászok, bárhogy iparkodtak, nem tudták bebiztosítani télire az eledelüket. S a tél beköszöntött nyersen, mint már nagyon rég nem: fagyba kovácsolta a tengert, hóval lepte a ja- rangákat s a földdel tette szinte egyenlővé a települést. Hulltak az em­berek egyik a másik után. 2/1 Kiásom ezt a gyógyfüvet az Engem-nézőt a Megríkatót Ö visszavezeti a Messze-távozót fölvidítja az Érkezőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom