Irodalmi Szemle, 1981
1981/9 - Tőzsér Árpád: Történet Mittel úrról, a gombáról és a magánvalóról; Mittel úr feltalálja a vers nélküli verset (versek)
A markáns arcú hatvan körüli férfi apjára emlékeztette. S nemcsak mozdulataival, ahogy például az erdőbe indulás előtt hóna alá csapta papirzsákját (ő abba szedte a gombát), hanem azzal a szokásával is, hogy mindig tele volt a zsebe szilvával. Ette früstökre, ebédre, vacsorára, akárcsak Mittel úr apja, a rég elhunyt asztalos és ács. Mittel úr (mellesleg költő és szerkesztő) éppen azelőtt olvasta egy nagy író memoárjában, hogy Veres Péter 1944-ben, egy munkatáborban a memoáríróval Holbachról vitatkozva zsebből ette a szilvát. Mittel úr akkor apja és Veres Péter azonos gusztusában valami misztikus egyezést, közép-európai sorsot látott. Mikor pedig Vojtek urat is meglátta szilvát enni, igazolva érezte korábbi felismerését: a szilva-stigmájú Közép-Európát mint hazát. De ha egészen pontosak akarunk lenni, meg kell jegyeznünk, hogy a megvilágosodás nem a szilvával kezdődött. Sok-sok apró jel utalt már korábban is a mélyebb egyezésekre, s a szilva Mittel urat tulajdonképpen már meg sem lepte. Mintha egy másik életéből emlékezett volna rá. S pán Vojtekre is. Előre tudott társáról mindent, szokásairól, szárított gombával teli számtalan papírzsákjáról. Mittel úr lelke akkoriban úgy lengett ide-oda, múltból jelenbe s tárgyból emberbe akár a spiritisztáké. Körülötte már semmi sem volt azonos önnönmagával, minden valami másra utalt, volt és leendő létezésekre. A tízezer színben pompázó őszi erdőről például egy régi, be nem fejezett verse jutott eszébe („Nekem az erdő égő műterem A festő mélyen a száraz lomb alatt fekszik cserepes szájjal Eölötte súlyos vödrökben lógnak a színek a bordó a piros a kármin a cinóber a vörös a smaragd a kobald ...“) s hálával gondolt barátjára, MUDr. E. I.-re, a fogászra, aki ehhez a vershez a színeket szállította (egy prágai útja alkalmával egy festéküzlet reklámfaláról másolta le és hozta el költőnknek őket). S ilyen vonatkozásban természetesen a Mittel urat pán Vojtekkel összekötő gomba is jócskán túlmutatott gomba mivoltán. Miközben pán Vojtek Mittel úrnak arról beszélt, hogy őt két hét múlva hazabocsátják, s hogy otthon nem várja senki, csak négy csupasz fal, s előre tudja, milyen éhes lesz, s hogy milyen nagy kincs lesz
