Irodalmi Szemle, 1981
1981/6 - LÁTÓHATÁR - Vojtech Kondrót: Úton a Téry-menedékházhoz (vers)
VOJTECH KONDRÖr Oton a Téry - menedékházhoz Ez a vers a fehér-zöld jelzőpóznákról szól (a póznákról két fehér és egy zöld csíkkal] a póznákról melyeket úgy szorongattam mint először a kezed a palánk felett Ez a vers a távoli asszonyról szól aki miatt feltörekedtem A völgybe sziszegve tekergő hókígyócskák sokasága A havat aranysárgára (narancsszínűre) festő vizelet Tűzhelyek Egyetlen szóval lezúdítani a lavinát Csupán akkorát mint a cirbolyfenyő-ligetnél az a fölszántott kicsi mező az a háztáji az a fél hektár (tiéd és enyém) Bírni egy ilyen kicsi lavinát! Tankok és lövegek — mohával rosszul álcázott sziklák a háború hegyi múzeumában Kora tavaszi csönd: falakról visszaverődő szívdobogás visszhangja Beteg vers ez bordáim gyűrűjében cipelt beteg szívvel írtam Költők a szívetekkel írjatok — rikkantotta a részeg kritikus
