Irodalmi Szemle, 1981
1981/3 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület (monográfia)
jutott idejük a próbákra, amelyeken fáradságot nem ismerve vettek részt. Most, hogy kiforrott énektudással jelentek meg a pódiumon és feléjük száll a, teljes elismerés szava, önérzettel mondhatjuk, hogy új utat nyitottak meg, amelynek már az első állomásán őszinte sikert arattak. De mi várjuk a további állomásokat.. ,”10 A Toldy Kör élére 1925 márciusában új tisztikar került. Az új vezetőség a választmány szeptember 10-én tartott gyűlésén — a Kör elnöke ebben az időben dr. Jankovich Marcell volt — az egyesület egyik fő törekvéséül tűzte ki, hogy a Toldy Kör teremtsen minél intenzívebb kapcsolatokat más városok magyar kulturális intézményeivel, illetve a Kör egyes szakbizottságai szerepeljenek minél több vidéki városban. A vidéki szerepeltetésre a Kör ének- és zeneszaikosztálya mutatkozott a legalkalmasabbnak, s a férfikarnak így mindjárt az 1925-ös évben két ízben is alkalma nyílt vidéki közönség előtt bebizonyítani elhivatottságát és művészi színvonalát. A férfikar első vidéki fellépésére 1925. május 23-án került sor Somorján, az énekkar karnagyának szülővárosában. A Koronaszálló nagytermében fellépő énekkar „műsorának pompás összeállításával és fegyelmezett, összhangzatos előadásával nagy sikert aratott” — írta az említett fellépésről a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi tudósítója.11 A férfikar 1925. december 12jén Komáromban vendégszerepelt. Repertoárja lényegében megegyezett a március 1-én megtartott pozsonyi hangverseny anyagával, kivéve Zichy Géza Wemojának kórusát, amellyel az énekkar Komáromban lépett fel először. Az énekkart melegen üdvözlő közönség és kritika is éppen ezt a programpontot tartotta a kar legsikerültebb műsorszámának, és egyes szakértők szerint Zichy Géza Wemojának kórusa volt „az énekkar általános, próbája, amelyet az fényesen állott ki.”12 A komáromi fellépés bensőséges keretek közt zajlott le. A hangverseny után Komárom kulturális életének két jeles személyisége — dr. Szijj Ferenc és dr. Horváth Cézár — köszöntötte a vendégszereplő énekkart, s mondott köszönetét a komáromi közönségnek nyújtott felejthetetlen művészi élményért. A fellépést ismét elismerő sajtóvisszhang követte. „Ez a fiatal kórus csak nemrégen mutatkozott be a nyilvánosság előtt Pozsonyban, de oly nagy kvalitások élnek benne, és vezetése annyira elsőrangú, hogy minden magyar városban hirdetnie kellene a magyar dal messzehangzó és a lelkekbe szűrődő kultúráját” — fejezi ki elragadtatását a komáromi fellépés után a pozsonyi Híradó.13 A férfikar tehát a vidéki közönség elismerését is megszerezte. Németh karnagy elérkezettnek látta az időt, hogy a közben hatvan főnyire felszaporodott és kitűnő énekesektől álló gárdájával megvalósítsa eredeti célkitűzését: megismertesse és megszerettesse a pozsonyi közönséggel Bartók Béla műveit. A cél: Bartók és a népzene A Toldy Kör zene- és éneikosztálya nagyszerű keretül szolgált Németh István Lászlónak törekvései realizálására. A Kör hagyományos és népszerű ismeretterjesztő szabadelőadásait is kihasználták, hogy a pozsonyi közönség tudatába belevigyék a komoly zenei értékek tiszteletét, az értékes hagyományok megbecsülését, ős az új, modern irányzatoknak, főleg Bartók és Kodály muzsikájának megértését és megszerelését. 1925. novemberében és decemberében a Toldy Kör vezetősége ún. Pozsony-ciklus néven előadássorozatot rendezett Pozsony múltjáról. 'Ennek az előadássorozatnak a keretén belül lépett fel 1925. november 19-én Németh István László is, és emlékezett meg 10. Mezei Gábor: A pozsonyi Toldy-Kör évadnyitása. Híradó, 1925. október 20. 5. old. 11. (o): A pozsonyi Toldy-Kör énekkara Somorján. Prágai Magyar Hírlap. 1925. május 27. 6. old. 12. A Toldy-Kör jérjíkara Komáromban. Prágai Magyar Hírlap, 1925. december 15. 8. old. 13. A pozsonyi Toldy-Kör dalosainak páratlan nagy sikere Komáromban. Híradó, 1925. december 15. 5. old.
