Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - ÉLŐ MÚLT - Popély Gyula: A pozsonyi Bartók Béla Dalegyesület (monográfia)

Pozsony nagy fiáról, Hűmmel Nepomuk Jánosról. Élvezetes módon ismertette a pozsonyi születésű mester életét és munkásságát. Illusztrációként eljátszotta Hummel Rondo Brillant-ját.14 1925. december 13-án hangzott el a Pozsony-ciklus utolsó előadása, s ezen Albrecht Sándor zenetanár Bartók Béláról és Dohnányi Ernőről beszélt.15 Külön elemezte Dohnányi majd Bartók művészetét, nagy hozzáértéssel domborította ki a két nagy zeneszerző közötti különbséget, s emelte ki Bartók művészetének újszerűségét és tiszta mélységét. Előadásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a pozsonyiak egyre inkább közelebb jussanak Bartók zeneművészetéhez.

A lelkes igyekezet és a befektetett munka a későbbiek folyamán aztán szinte törvényszerűen hozta meg gyümölcsét.

Az 1926-os év az énakkar nagy fellendülésének esztendeje. Németh István Lászlóék szorgalmasan készültek nagy erőpróbájukra, az őszi évadra tervezett Bartók—Kodály matinéra,16 melyre november 21-én került sor a pozsonyi Vigadó nagytermében. A rendezvény ünnepélyességét nagyban növelte, hogy az énekkar karnagyának meghívására maga Bartók Béla, a modern magyar zene büszkesége is eljött. Bartók Béla nem először szerepelt a pozsonyi nyilvánosság előtt. Köztudomású, hogy a nagyhírű mestert komoly hagyományok fűzték Pozsonyhoz. Édesanyja, Voit Paula Terézia Túrócszentmártonban született ugyan, de régi pozsonyi családból származott. A gimnazista Bartók tanulmányait a pozsonyi Klarissza utcai katolikus gimnáziumban végezte, érettségi bizonyítványát is itt szerezte.17 Innen került barátjának, Dohnányi Ernőnek hatására Bécs helyett a budapesti Zeneakadémiára. Tanulmányai befejeztével Pesten maradt, és a Zeneakadémia zongoratanszékének tanára lett. Azonban tanulmányai alatt és után is szívesen és gyakran járt vissza Pozsonyba, annál is inkább, mivel özvegy édesanyja továbbra is itt lakott. Mint előadóművész már 1904. január 22-én és 1906. november 4-én is fellépett Pozsonyban önálló műsoros est keretében.

Az államfordulat után Bartók Béla 1920. április 16-án hangversenyzett először Pozsonyban.18 Később is mindig különös szeretettel lépett fel az utódállamok magyar közönsége — főleg az erdélyiek és felvidékiek — előtt; pl. 1923. április 5-én Kassán hangversenyzett Waldbauer Imrével, 1924. február 5-én Komáromban, február 9-éní Losoncon koncertezett, március 29-én pedig Rimaszombatban.

Németh István László karnagyot budapesti tanulmányai befejezése után is meleg baráti kapcsolatok fűzték Bartók Bélához. Az akkor már világhírű mester, mivel ő is valóban szívügyének tekintette pozsonyi bemutatkozását, készségesen elfogadta volt tanítványának, barátjának meghívását, örömmel vállalta a közreműködést, és „tekintettel arra, hogy magyar egyesületről van szó”, hajlandó volt Pozsonyba utazni, s jelenlétével növelni a matiné rangját és színvonalát.19

A zenekedvelő pozsonyiak körében ez az esemény került az érdeklődés középpontjába. A sajtó már november elejétől fokozott figyelmet szentelt az előkészületeknek, s szinte naponta jelentek meg a matinét népszerűsítő, valamint Bartók és Kodály művészetét ismertető cikkek. November 17-én a Híradó egyik munkatársa még Bartók

14. Lekszikon: A Pozsony-ciklus második estje. Híradó, 1925. december 1. 5. old.

15. A Pozsony-ciklus befejezése. Híradó, 1925. december 15. 5. old.

16. A pozsonyi Toldy-Kör Széchenyi-emlékünnepe. Híradó, 1926. február 16. 4. old., A vasárnapi Rákóczi-ünnepek. Híradó, 1926. március 30. 1. old.

17. Vladimír Cilik az Irodalmi Szemle 1970. 9. számában megjelent Bartók és Szlovákia című tanulmányában így vélekedik a pozsonyi millió fiatal Bartókra gyakorolt hatásáról: „Itt kell megemlítenünk, hogy csiráiban valószínűleg a háromnyelvű, bizonyos mértékig kozmopolita szellemiségű Pozsony alakította ki Bartók későbbi, minden soviniszta terheltségtől független szemléletét, amellyel a folklórt s a népi kultúrák kölcsönhatásait vizsgálta, s amelyről érett esztendeiben olyan meggyőző tanúbizonyságot tett.” (Irodalmi Szemle, 1970. 9. sz. 769. old.)

18. Ujfalussy József: Bartók Béla. Budapest 1970. 203. old.

19. Bartók Béla levele Németh István Lászlónak — Pozsonyba (1926. szeptember 12.) Demény János: Bartók levelei. Budapest 1976. 335—336. old.