Irodalmi Szemle, 1981

1981/3 - 100 éve született Bartók Béla - Cselényi László: Bartók és Joyce

Akaratereje legyőzte a test gyöngeségét. M&r-már elpusztíthatatlannak hittük, azért ért halálhíre olyan váratlanul. De Bartókban volt még egy évtizedre való munka- és életerő. Elment. Boldogok, akik segíthettek neki a védekezésül maga köré vont drótsövény elbontásában. Az itt maradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt; hadd jussanak oda, ahová szánva voltak: az emberek szívébe.

4/3/4

S még egy utolsó, de talán mindennél fontosabb párhuzam: a műveltség, a tudatosság, a megszerkesztettség mindkét életműben. Csak néhány sort idézhettünk Lendvai Ernő fölfedező erejű Bartók-könyvéből, amelyben szinte sorról sorra kimutatja a Bartók-művek szerkezeti megmunkáltságát (aranymetszés, híd-forma stb.). Közismert a Joycek-művek strukturális tudatossága is (lásd az ún. Gilbert-ábrát, amelyben fejezetről fejezetre kimutatja az Ulysses párhuzamait az Odüsszeiával).

4/4

4/4/1

Temetésem a lehető legegyszerűbben történjen. Ha netán halálom után utcát akarnának nevemről elnevezni, vagy ha nyilvános helyen velem kapcsolatban emléktáblát akarnának elhelyezni, akkor kívánságom ez: mindaddig, amíg a budapesti volt Oktogon tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amíg Magyarországon erről a két emberről elnevezett utca van vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el se utcát, se teret, se nyilvános épületet.

4/4/2

A cselekmény nélküli történetbe sok élő és holt nyelv elemei szövődnek bele. Menete több jelentésű, groteszk, logikátlan, logikán felüli, automatikus és kitervelt, a hang szuggesztlójára épül, és szemmel láthatóan arra törekszik, hogy egy új, téren és időn kívüli nyelvet teremtsen.

4/4/3

Volt egy öregapó. Volt néki, volt néki kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket semmi mesterségre, csak erdőket járni, csak vadat vadászni. És addig-addig vadászgattak, addig: szarvassá változtak ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk ajtón be nem térhet, csak betér a völgyekbe. A karcsú testük gúnyában nem járhat, csak járhat az lombok közt. A lábuk nem lép tűzhely hamujába, csak puha avarba. A szájuk többé nem iszik pohárból, csak tiszta forrásból.

4/4/4

Bartók és Joyce, Joyce és Bartók. Száz éve született Bartók Béla, a legnagyobb magyar géniusz. Negyven éve halt meg James Joyce, századunk legmesszebb tekintő író géniusza. Kettejük párhuzamáról tudtommal mindmáig nem írt senki. Életművük hasonlóságáról egy monográfiát lehetne írni. A jelen hommage, természeténél fogva, nem lehet több, mint ami: a két alkotóról s alkotásaikról írott és mondott szövegek montázsa, illetve Bartók esetében a komponista vallomásainak, Joyce esetében viszont az Ulysses jellemző részeinek montázsföldolgozása. A többi a jövendő dolga. Bartók és Joyce, Joyce és Bartók: megírásra méltó, gyönyörű téma.

(1981. január)

4/3/3