Irodalmi Szemle, 1981
1981/2 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Jócsik Lajos (1910—1980)
virágzása idején öntudatosan hangsúlyozta a sarlós szociográfiai munka úttörő szerepét, de a hiányosságokról: a felkészületlenségről és a kutatási eredmények művekben való rögzítésének elmaradásáról sem hallgatott /Szociográfiai munka, Magyar Újság 1937. IV. 12; A nyári szocio gráfiai munka elé, MU 1937. VI. 13; A szociográfia szociológiája, Korunk 1937, 1; Miért késik a szlovenszkői „Tarái helyzet?“ Magyar Nap 1938. X. 4. stb.). Több cikkben sürgette a hazai szociográfiai kutatások felújítását, saját szociológiai vizsgálatait pedig a városi társadalomra is sikeresen kiterjesztette. Ilyen jellegű írásaiból főleg az Érsekújvár c. városkép, A szlovákiai és ruszinszkói városok kialakulása (Korunk 1938, 10) és A kisebbségi falutól a kisebbségi városig (Magyar Újság, 1938, 7, 24 és 28. sz.) c. tanulmányok emelkednek ki. Figyelmet szentelt a szlo- vák-magyar kapcsolatoknak és a kisebbségek magyarországi kapcsolatainak is (A szlovák-magyar kultúr érintkezés, Korunk, 1834, 7—8; A kisebbségek és a magyarság, Szép Szó 1937, 5 k. 355. o.). 1939 és 1945 között a Kelet Népében, Nyugatban, Magyar Csillagban, Ország Útjában, Népszavában, Sorsunkban publikált, és tanulmányaiban, könyveiben szug- gesztív képet adott a sarlós nemzedék kibontakozásáról, hatásáról, erkölcsi elkötelezettségéről és az ifjúsági mozgalom sodrában kialakult saját pályájáról; Az iskola a magyarságra c. könyvben részletesen elemzi a Sarló szociográfiai vándorlásait is. A kelet-európai és európai problémákkal való ekkori kapcsolatait a Kelet-euró- pai hangok címen összeállított kis verses antológia (Kelet Népe 1941. VII. 15.), A kelet-európai irodalom c. tanulmány (Magyar Csillag 1942, 1) és a Magyar szabadság — Világ szabadság c. líratörténeti áttekintés (Kolozsvár 1944) dokumentálják. 1945 utáni publikációs tevékenységét a politikai és gazdasági életben vállalt feladatai szabták meg. Először a szövetkezeti kérdéssel foglalkozott, majd a talajerőgazdálkodás elvi és gyakorlati kérdéseinek elemzésével szerzett magának nemzetközi hírnevet. Kitűnő eredményeket ért el az emberiség mai élelmiszer-ellátottsá- gának és a világ és Magyarország környezeti (ökológiai) helyzetének vizsgálatában is. A szépirodalommal való szórványos érintkezése is ebben az időszakban élénkül fel és két regényben küzdelmes gyermekkorát eleveníti fel. — Főbb művei: Érsekújvár. In: Tátra almanachSzlovenszkói városképek (Brat. 1938, 87— 135); Iskola a magyarságra (Bp. 1939); Anna és Mária (regény, Bp. 1943; A közösség gazdasági élete (Bp. 1946); A je- kete kecske (regény, Bp. 1948); A magyar szövetkezeti mozgalom útja (Bp. 1949); Hét ember meg egy fél (regény, Bp. 1961); Komposztálás (1962); A világ kenyere ma és 2000-ben (1964); Öngyilkos civilizáció (1971); Egy ország a csillagon (1977); A Sarló kapcsolata magyarországi és erdélyi haladó mozgalmakkal. In: Ez volt a Sarló (B. 1978). — Irodalom: Andreánszky István: Iskola a magyarságra (Népszava 1939. XII. 24.); Schöpflin Aladár: Iskola a magyarságra (Nyugat 1940. I. 24—44); Bóka László: Három könyv a magyarságról (Vigília 1940, 1); Szabó Imre: Iskola a magyarságra (Korunk 1940, 381. o.); Móricz Zsigmond: Szerkesztőségi asztal (Kelet Népe 1940. VIII. 1.); Seres József: A fekete kecske (Tiszatáj (1949, 1); Szabó Ede: A fekete kecske (Csillag 1949, 1); Balogh Edgár: Hét próba (Bp. 1965); Fábry Zoltán: Kúria, kvaterka, kultúra (Brat. 1964); László Lajos: Sorsunk (Pécs 1966); Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája [Bp. 1966); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (Brat. 1967); Csanda Sándor: Első nemzedék (Brat. 1968); Nádasdy László: Alkotó ember (Kortárs 1969, 718. o.); Varga Rózsa—Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája (Bp. 1972); Hatvani Dániel: Lét és küldetés (Forrás 1977, 112—126. o.); Turczel: A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom (Irodalmi Szemle 1978, 6). TURCZEL LAJOS
