Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Jócsik Lajos (1910—1980)

JÖCSIK LAJOS (1910-1980) A csehszlovákiai magyarság két háború közti történelmének egyik legértékesebb fejezetét a sarlósok alakították ki. Jócsik Lajos, aki 1980. dec. 31-én hunyt el, a Sarló kiemelkedő képviselői, vezetői kö­zé tartozott. A szociográfiával, a szocio­gráfiai munka népszerűsítésével már gim­nazista korában, az érsekujvári reálgim­názium önképzőkörében megpróbálkozott, s így nem véletlen, hogy a sarlós szocio­gráfiai vándorlások megszervezésében is oroszlánrésze lett. Egyetemistaként, sar­lósként, kisebbségi közíróként kitűnő szo­ciológiai tanulmányokat írt. (Az Qtba, Ko­runkba. stb.), a felszabadulás utáni idő­szakban pedig nemzetközi viszonylatban is nagyra értékelt gazdasági kísérletek fű­ződtek a nevéhez. Utolsó munkáiban nap­jaink égető problémáival: a világ élelmi­szer-ellátásának nehézségeivel és a kör­nyezetvédelemmel foglalkozott. Jócsik Lajost: Érsekújvár szülöttét, az egykori sarlóst, a jelentős eredményeket elért szervezőt, írót, alkotó embert mi is a halottunknak tekintjük. Szükségesnek tartjuk, hogy gazdag életművéről a kö­zönségünk teljes képet kapjon, s ezért búcsúzóul a Csehszlovákiai Magyar írók Lexikonéba készült portrét közöljük róla. Személyéhez és alkotómunkásságához egy későbbi számunkban még vissza fogunk térni. JÖCSIK LAJOS (Érsekújvár — Nové Zám­ky, 1910. máj. 4. — Budapest, 1980. dec. 31.): publicista, közgazdasági és ökológiai szakíró, író. Az érsekújvári reálgimnázium­ban Krammer Jenő tanítványa. Krammer ösztönzésére kerül ki Franciaországba, ahol munkásként dolgozik és a Sorbonne- nak is hallgatója. Párizsban megismerke­dik Bölöni Györggyel, Karikás Frigyessel és tanulmányozza az Humanité sorozatá­ban megjelent alapvető marxista munká­kat. Hazatérése után a brünni és a po­zsonyi egyetemen tanulva szerzi meg a jogi- és államtudományi doktorátust. A: ifjúsági mozgalomban már középiskolás­ként tevékenykedett, s alapító és vezető­ségi tagja volt a Sarlónak; az 1931-es kongresszuson ő tartotta az egyik főbe­számolót Gazdasági és társadalmi válto­zások a csehszlovákiai magyarság életé­ben címmel (Lásd: A Sarló jegyében. Brat. 1932, 31—39). 1931—33-ban tagja Az Üt szerkesztésébe bekapcsolódott sarlós cso­portnak s radikális hangú cikkeket ír a folyóiratba (Akik egy millióért államhű kisebbséget szállítanának, A szlovenszkói földreform mérlege], A harmincas évek második felében írásai nagy részét a polgári demokratikus Magyar Újságban jelenteti meg. A bécsi döntés után Bu dapestre költözött, ott a népi írók moz­galmához társult, s Móricz Zsigmond lap­jának, a Kelet Népének szerkesztője lett. 1945 után két-három évig a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár volt, s kilenc hó­napig a csehszlovák-magyar lakosságcsere­egyezmény végrehajtására szervezett Atte- lepítési Hivatal kormánybiztosaként is működött. A politikai életből visszavonul­va nagy jelentőségű gazdasági kezdemé­nyezések szervezője és vezetője, az Orszá­gos Szervestrágya Gyűjtő és Kereskedel­mi Nemzeti Vállalat vezérigazgatója, a Talajerőgazdálkodási Tröszt főmérnöke. 1971-től nyugdíjas. — Első publikációi gimnazista korában az Érsekújvár és Vidé­kében, A Mi Lapunkban és a Vetésben láttak napvilágot (0j önképzőkör, A tár­sadalom nagy kérdései az érsekujvári diá­kok önképzőkörében, Az első gömöri re­gösjárás, A regösmozgalom helyzete]. Et­től fogva folyamatosan publikált, és 1939 előtti írásai a Korunkban, Az Útban, Új Szóban, Magyar Újságban, Magyar Nap­ban, Magyar Diákszemlében, A Napban, Szép Szóban jelentek meg. A Sarló által elindított, s magyarországi viszonylatban is ösztönző hatást gyakorolt regös- és szo­ciográfiai vándorlásoknak ő volt az egyik legaktívabb szorgalmazója, előkészítője és résztvevője. Ez a szociográfiai gyakorlat jó alapul szolgált azokhoz a kitűnő szo­ciológiai tanulmányokhoz, melyeket a szlo­vákiai és kelet-európai társadalmi osztá­lyok és rétegek helyzetéről a Korunkba írt (A szlovenszkói magyar középosztály, A kelet-európai parasztrétegek eladósodá­sa, A zsidóság helyzete Csehszlovákiában stb.). A harmincas évek második felében, a magyarországi szociográfiai irodalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom