Irodalmi Szemle, 1981

1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában

kormány- és végrehajtó hatalmat ő gyakorolja Szlovákiában. Egyúttal elrendelte, hogy valamennyi törvény, rendelet és intézkedés hatályban marad, amennyiben nem áll ellentétben a „republikánus-demokratikus szellemmel“. Forradalmi orgánum létére elvben nem volt a jogrend folytonossága ellen. Megalakulását és egész tevékenységét tekintve olyan típusú állami szerv volt, amely hatáskörét nem a londoni emigráns szervektől kapta. Magára a forradalmi néphatalomra támaszkodott. Szlovákia területén az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szervévé vált.

Tagjainak számát az 1968. évi 77. számú alkotmánytörvény 6. §-a alapján 150-re egészítette ki olyan szlovákiai közéleti személyekkel, akik nem voltak képviselők. Az 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény ugyancsak ezt a számot rögzíti a 146. cikkelyében.11)

A nemzeti tanácsok képviselői között is megtalálhatók a nemzetiségek tagjai. Számuk a köztársaságok területén élő nemzetiségek részarányához igazodik.

Tekintettel arra a körülményre, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakosság 96,8 százaléka Szlovákia területén él, az alábbiakban közelebbről vesszük szemügyre a Szlovák Nemzeti Tanács tagjainak nemzetiségi összetételét.

A Szlovák Nemzeti Tanács 150 képviselőjének nemzetiségi megoszlása ezt a képet nyújtotta az 1976. évi általános választások 12) után:

szlovák

130

86,7 %

cseh

—

—

ukrán (rutén)

4

2,7 %

lengyel

—

—

magyar

16

10,6 %

német

—--A Szlovák Nemzeti Tanács 1968. december 28-i 204. számú törvénye (az SZNT ügyrendje) 54. §-na.k 2. bekezdése alapján 13 bizottságot alakított. Mint a tizenhárma dikat a „Nemzetiségi ügyeik bizottságát” (Výbor SNR pre otázky národností). A fenti jogszabály 54. §-át módosította a Szlovák Nemzeti Tanács 1971. március 8-i 12. számú törvényének 19. pontja. Ennek alapján az SZNT az 1971. évi választások után, az 1971. december 7-i alakuló ülésén nyolc bizottságot hozott létre.. Sorrendben a hatodik volt a Nemzeti bizottságok, az államigazgatás és a nemzetiségi ügyek bizottsága (Výbor SNR pre národné výbory, štátnu správu a veci národností). A legutóbbi, az 1976. évi választások után ugyancsak nyolc bizottságot alakított. Közülük hatodikként a Nemzeti bizottságok és nemzetiségek bizottságát (Výbor SNR pre národné výbory a národnosti).

A Cseh Nemzeti Tanács az 1969. évi 1. számú törvénye 62. §-nak 3. bekezdése (ezt a rendelkezést módosította az 1971. március 17-1 19. számú törvény 11. pontja) alapján 9 bizottságot alakított. Másodikként a Nemzeti bizottságok és nemzetiségek bizottságát. Ugyanilyen bizottság működött az 1971. évi általános választások után is.

A NEMZETI BIZOTTSÁGOK

A nemzeti bizottságok az államhatalom és az államigazgatás szervei. Eredményesen szolgálják a népi hatalmat, a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. Tevékenységük során Csehszlovákia Kommunista Pártja irányításával erősítik a szocialista társadalmi rendet.13)

A nemzeti bizottságok 1944 novemberében kezdték meg működésüket Szlovákia felszabadított területén.

A járási és a helyi nemzeti bizottságok megalakításával és működésükkel kapcsolatban a Szlovák Nemzeti Tanács 1944. szeptember 7-én utasításokat foganatosított. A Szlovák Nemzeti Tanács Belügyi Megbízotti Hivatala 1944. szeptember 27-én Irányelveket adott ki, amelyek a járási és a helyi nemzeti bizottságok szervezetét és hatáskörét érintették. Az irányelvek 8. pontja értelmében sem a németek, sem pedig a magyarok nem lehettek tagjai a helyi és a járási nemzeti bizottságoknak. (A kerületi nemzeti bizottságok csak 1949. január 1-i hatállyal alakultak.)

1944. december 4-én kelt az a köztársasági elnöki dekrétum (a nemzeti bizottságokról és az ideiglenes Nemzetgyűlésről), amelynek 1. cikkelye szerint a Csehszlovák