Irodalmi Szemle, 1981
1981/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Népképviseleti szervek Csehszlovákiában
Köztársaság területén meg kellett alakítani a nemzeti bizottságokat, mint az állam igazgatás ideiglenes szerveit, éspedig helyi, járási és tartományi szinten. A 4. cikkely rendelkezése értelmében mindazokban a községekben és járásokban, amelyekben állami szempontból nagyrészt megbízhatatlan lakosság élt, biztosokat (komisz - szárokat) kellett kinevezni, esetleg közigazgatási bizottságokat alakítani a megbízható lakosság képviselőinek közreműködésével.14] A nemzeti bizottságok az 1945. évi 4. számú kormányrendelet (a nemzeti bizottságok választásáról és hatásköréről) kihirdetése után váltak jogrendünk szilárd részévé.15) Fejlődésükben 1948 februárja volt döntő jelentőségű. Mint a népi közigazgatás szerveinek jogállását a Május 9-i Alkotmány hetedik fejezete szabályozta, s mint az államhatalom helyi szerveiről az 1948. évi 280. számú törvény (a kerületek szervezéséről) tartalmaz rendelkezést. Ennek hatálybaléptével megszűnt a nehézkes tartományi rendszer. A nemzeti bizottságok feladatkörét és hatáskörét az alkotmány, egyéb törvények és jogszabályok állapítják meg.16) Működési területük: a kerületek, a járások és a községek. A nemzeti bizottságokat, mint a dolgozó nép képviseleti testületeit, a nép által választott és a népnek felelős képviselők alkotják, akiket a választópolgárok általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választanak.17) Általuk a nép egyre nagyobb mértékben vesz részt a szocializmus építésében. Képviselőiket a választók bármikor visszahívhatják ugyanúgy, mint a legfelsőbb állam- hatalmi szervek képviselőit. Működési területükön szervezik a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi és a szociális célkitűzések tervszerű kialakítását és megvalósítását. Mint önkormányzat jellegű állami szervek többek közt összehangolják tevékenységükben a társadalom szükségleteinek kielégítését működési területük szükségleteivel és érdekeivel, elsősorban a város- és köaségfejlesztéssel, s összhangba hozzák az össztársadalmi, a helyi, a csoportos és a személyi érdekeket. Egyebek közt védik mind az állampolgárok, mind pedig a szervezetek jogait és jogos érdekeit, s gondoskodnak, hogy az állampolgárok megismerjék és megtartsák a törvényeket és egyéb jogszabályokat, továbbá tiszteletben tartsák polgártársaik jogait. Közreműködnek a szocialista gazdasági rendszer, a szocialista társadalmi rend védelmében és az állam védelmi képességeinek megszilárdításában.18) Alapvető feladataik közé tartozik, hogy gondoskodjanak az állampolgárok szükségleteinek kielégítéséről, mindenek előtt a városok és a községek fejlesztéséről, az egészséges életkörnyezet megteremtéséről, a lakáskultúra színvonalának emeléséről, a különböző szolgáltató tevékenység kiszélesítéséről, az ifjúság neveléséről, a testnevelés feltételeinek megteremtéséről, a természeti, a gazdasági és a társadalmi adottságok optimális kihasználásáról, valamint a közrend biztosításáról és az állampolgárok érdekeinek védelméről. A nemzeti bizottságok a Nemzeti Frontba tömörült szervezetekre támaszkodva, egyéb társadalmi szervezetekkel hatékonyan együttműködve és az állampolgárok cselekvő részvételével és közreműködésével, valamint azok állandó ellenőrzése mellett látják el feladataikat. Kötelességeik közé tartozik: megteremteni annak a feltételeit, hogy a lakosság közvetlenül és állandóan részt vehessen a feladatok meghatározásában, megoldásában és végrehajtásában. Ezért fokozott mértékben vonják be az állampolgárokat a közügyek intézésébe, az állam igazgatásába, s figyelemmel kísérik érdekeiket, szükségleteiket és nézeteiket, fontosabb ügyekben kikérik a véleményüket, foglalkoznak észrevételeikkel és javaslataikkal, tájékoztatják őket munkájuk eredményeiről és beszámolnak nekik tevékenységükről. Működési területükön ellátják az államigazgatás feladatait. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság mindkét tagállamában a nemzeti bizottságok három szintű rendszere létezik. Ehhez igazodnak az államigazgatás területi egységei. A községekben és a városokban helyi és városi nemzeti bizottságok, a járásokban járási nemzeti bizottságok és a kerületekben pedig kerületi nemzeti bizottságok működnek. A törvény olyan jogállást biztosít a prágai fővárosi nemzeti bizottság számára, mint amilyen a kerületi nemzeti bizottságoké. Szlovákia fővárosa ugyancsak önálló területi egységet képez. Nemzeti bizottságát szintén a kormány irányítja, s jogállása a prágaihoz hasonló. ,9)