Irodalmi Szemle, 1981
1981/2 - Cselényi László: Jelen és történetem
CSELÉNYI LÁSZLÓ Jelen és történelem TÖREDÉKEK EGY MÍTOSZBÓL I. Süvít a szél a komáromi utcán, meglebbenti a nyitva felejtett ablakokat, végigszáguld a háztetőn, s ha kitombolta magát, el-elcsitul egy-két pillanatra, általadván helyét az áldott, szívet-lelket melengető márciusi napnak. Február, március. Fűzsendülés, rügyfakadás, bokrok, bimbók, lombok újulása. Olvasom, hogy Komárom története a sors csapásainak láncolatából fűződik egybe s lakosainak szívós kitartásáról tesz tanúbizonyságot, hogy újból és újból fölépítették annyiszor rombadőlt városukat. Szomorú e fejezet, mert pusztító tüzek, árvizek, földrengések és háborúk szolgáltatják tárgyát. 1-1 tűz-egek csönd gaz-délután juhász-konok irtózta tó a nyáj körül lázgörbe folt a táj subája via dal közel éden görcsben futás a bojtár szinte énekel inga-gyász füst az olda gáz kamra, volt abból rádió 1-2 pusztító tüzek árvizek süvít a szél lebbenti kék végigszáguld a pillanat fű pendül ág sötét erőd nyitva felejtett nász szívós rügy fakadás futott silány tanubizonyság-sokk a sors csapágya inak elcsitul 1-3 ivott negyednapja ivott immár meg szakítás tudott tudta hogy nélkül nem szabad az orvos inni agy soha barátom mondta nem adok magának mégis éjszaka ezt mondta ő még napra nap váltotta egy mást szín varangy
