Irodalmi Szemle, 1980
1980/6 - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról
(K 1931/659—662); A serdülőkor problémái (tan.-ok Szalatnai Rezsővel és Szerény! Ferdinánddal, Br. 1932); A szlovenszkói magyar serdülők lelkivilága (szociálpszichológiai tan., Bp. 1935); Pedagógiai Évkönyv 1937 (szerk. K. J. Nové Zámky 1938); A modem pedagógia elméleti és gyakorlati kérdései (Magyar Tanító 1935/8, 9, 10); A szlovenszkói magyar irodalom lélektani szemszögből. In: Szlovenszkói Magyar írók Antológiája (IV. k. Nyitra 1937, 22—27); A szlovenszkói magyar ifjúság fejlődése és lelkülete. In: Kisebbségi problémák. A lévai járási Közművelődési Testület 1936—1937. évi előadás- sorozatából (Léva 1937); Európa és a csehszlovákiai magyarság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. (Bp. 1938); A modern nyelv- és irodalomtanítás módszertana (egyetemi jegyzet Szoboszlőy Miklóssal. Bp. 1960); Fábry Zoltán és a német irodalom (ISZ 1967/7); C. F. Ramuz és a szlovákiai magyarság. (ISZ 1968/11); Vass László (ISZ 1968/5); A pedagógus Kemény Gábor (ISZ 1969/1); Ödön von Horváth Leben und Werk aus ungarischer Sicht. (Wien 1969); A stifteri „szelíd törvény” és Fábry Zoltán. (ISZ 1969/9); Ödön von Horváth [Bp. 1971). — írod. Turczel Lajos: Két kor; Kiss Csaba — Szász Ferenc: K. J. irodalmi munkássága — bibliográfia. (FK 1970/3—4); Koncsol László: Búcsú K. J.-től (ISZ 1973/3); Dobossy László: Főhajtás K. J. sírjánál (ISZ 1974/1); Fukári Valéria: K. J. emlékezete (ISZ 1974/1). Tu MAGYAR ÚJSÁG: 1. politikai napilap. Pozsonyban 1919—1928 közt jelent meg. A szerkesztésében Angermayer Károly, Szent- Iványi József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moraveki Gyula és Benyovszky Károly váltották egymást. 1919—1924 között a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapja volt, s mérsékelt liberális szellemiségéért a keresztényszocialista sajtóban támadták. A magyar—szlovák kulturális kapcsolatoknak nagy figyelmet szentelt, és 1920—21-ben hosszú folytatásokban részletes képet adott az 1918 előtti szlovák irodalomról. 1925—26-ban, mikor a Magyar Nemzeti Párt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de egyéb politikai vonatkozásban megőrizte előző mérsékelt szellemét. Ez volt rá jellemző fennállásának utolsó két évében is. Irodalmi rovatában sok dilettáns és kevéssé ismert emigráns író szere1- pelt (S. Bokor Malvin, Csepy E. Elemér, Halmos Béláné, Horti Dezső, Lórándy K. Lóránd, Oeltl György stb.). Az ismertebb írók közül a legsűrűbben Holly Jenő és- Földes Sándor publikált benne. Hazai munkatársai voltak még Bánik Kornél (Bányai Kornél eredeti neve), Fábry Zoltán, Kázmér Erna, Mécs László, Páll Miklós, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Szombathy Viktor, Magyarországról Bodor Aladár, Cholnoky László, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Színi Gyula stb. 1926—28 között megjelentek a hasábjain a bontakozó sarlós mozgalom kiemelkedő tagjainak (Balogh Edgár, Csáder Mihály, Horváth Ferenc, Limbacher Peéry Rezső) írásai. — 2. aktivista politikai napilap. Pozsonyban, 1933. ápr. 16-tót 1938. okt. 14-ig jelent meg Dzurányi László, Győry Dezső és Janko Zoltán szerkesztésében. A két háború közti korszak egyik legszínvonalasabb újságja. Kormánylap, de a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot ad, s többek között a pozsonyi magyar tanszék ügyében is fellép. A cseh—szlovák—magyar kulturális kapcsolatoknak önálló és intenzív figyelmet szentelt, s ebben a kérdésben megszólaltatta a cseh és a szlovák szellemi élet számos jeles képviselőjét (Karéi Čapek, Ján Jesenský, Peter Jilemnický, Zdenek Nejedlý, Ján Poničan, Milan Pišút, Emanuel Rádl, Ján Stanislav, F. G. Šalda stb.). Fénykorát a népfront-korszak éveiben élte, amikor erőteljesen szorgalmazta a demokratikus és antifasiszta rétegek összefogását, és népszerűsítette a népfront-jelle- gű kulturális szervezeteket és mozgalmakat (Magyar Demokratikus írókor, Magyar Fiatalok Szövetsége, Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság, Tavaszi Parlament stb.). Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret nyújtott, és vasárnapi számai egy irodalmi folyóirattal felértek. Széles munkatársi gárdájába főleg a következők tartoztak: Andreánszky István, Antal Sándor, Árva Pál (= Donner Pál), Barta Lajos, Bihari Mihály, Egri Viktor, Földes Sándor, Ignotus, Jarnó József, Jő- csik Lajos, Kaczér Illés, Kavics József, Kovács Endre, Lányi Menyhért, Morvay Gyula, Palotai Boris, Peéry Rezső, Sas Andor, Sebesi Ernő, Sellyei József, Spielberger Leó, Szabó Béla, Szalatnai Rezső, Szenes Erzsi, Sz. Nagy Mici, Tamás Mihály, Vo- zárl Dezső; Magyarországról: Blbő Lajos,