Irodalmi Szemle, 1980

1980/6 - Csanda Sándor: A csehszlovákiai magyar irodalmi lexikonról

(K 1931/659—662); A serdülőkor problé­mái (tan.-ok Szalatnai Rezsővel és Sze­rény! Ferdinánddal, Br. 1932); A szloven­szkói magyar serdülők lelkivilága (szo­ciálpszichológiai tan., Bp. 1935); Pedagó­giai Évkönyv 1937 (szerk. K. J. Nové Zám­ky 1938); A modem pedagógia elméleti és gyakorlati kérdései (Magyar Tanító 1935/8, 9, 10); A szlovenszkói magyar iro­dalom lélektani szemszögből. In: Szlo­venszkói Magyar írók Antológiája (IV. k. Nyitra 1937, 22—27); A szlovenszkói ma­gyar ifjúság fejlődése és lelkülete. In: Ki­sebbségi problémák. A lévai járási Közmű­velődési Testület 1936—1937. évi előadás- sorozatából (Léva 1937); Európa és a csehszlovákiai magyarság. In: Magyarok Csehszlovákiában 1918—1938. (Bp. 1938); A modern nyelv- és irodalomtanítás mód­szertana (egyetemi jegyzet Szoboszlőy Miklóssal. Bp. 1960); Fábry Zoltán és a német irodalom (ISZ 1967/7); C. F. Ramuz és a szlovákiai magyarság. (ISZ 1968/11); Vass László (ISZ 1968/5); A pedagógus Kemény Gábor (ISZ 1969/1); Ödön von Horváth Leben und Werk aus ungarischer Sicht. (Wien 1969); A stifteri „szelíd tör­vény” és Fábry Zoltán. (ISZ 1969/9); Ödön von Horváth [Bp. 1971). — írod. Turczel Lajos: Két kor; Kiss Csaba — Szász Ferenc: K. J. irodalmi munkássága — bibliográfia. (FK 1970/3—4); Koncsol László: Búcsú K. J.-től (ISZ 1973/3); Do­bossy László: Főhajtás K. J. sírjánál (ISZ 1974/1); Fukári Valéria: K. J. emlékezete (ISZ 1974/1). Tu MAGYAR ÚJSÁG: 1. politikai napilap. Po­zsonyban 1919—1928 közt jelent meg. A szerkesztésében Angermayer Károly, Szent- Iványi József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moraveki Gyula és Benyovszky Károly váltották egymást. 1919—1924 között a nyomdatulajdonos Angermayer család füg­getlen lapja volt, s mérsékelt liberális szellemiségéért a keresztényszocialista sajtóban támadták. A magyar—szlovák kulturális kapcsolatoknak nagy figyelmet szentelt, és 1920—21-ben hosszú folytatá­sokban részletes képet adott az 1918 előtti szlovák irodalomról. 1925—26-ban, mikor a Magyar Nemzeti Párt érdekkörébe tar­tozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de egyéb politikai vonatkozásban megőrizte előző mérsékelt szellemét. Ez volt rá jellemző fennállásának utolsó két évében is. Irodalmi rovatában sok dilet­táns és kevéssé ismert emigráns író szere1- pelt (S. Bokor Malvin, Csepy E. Elemér, Halmos Béláné, Horti Dezső, Lórándy K. Lóránd, Oeltl György stb.). Az ismertebb írók közül a legsűrűbben Holly Jenő és- Földes Sándor publikált benne. Hazai munkatársai voltak még Bánik Kornél (Bányai Kornél eredeti neve), Fábry Zol­tán, Kázmér Erna, Mécs László, Páll Mik­lós, Sebesi Ernő, Szenes Erzsi, Szombathy Viktor, Magyarországról Bodor Aladár, Cholnoky László, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Színi Gyu­la stb. 1926—28 között megjelentek a ha­sábjain a bontakozó sarlós mozgalom ki­emelkedő tagjainak (Balogh Edgár, Csá­der Mihály, Horváth Ferenc, Limbacher Peéry Rezső) írásai. — 2. aktivista politi­kai napilap. Pozsonyban, 1933. ápr. 16-tót 1938. okt. 14-ig jelent meg Dzurányi Lász­ló, Győry Dezső és Janko Zoltán szer­kesztésében. A két háború közti korszak egyik legszínvonalasabb újságja. Kor­mánylap, de a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot ad, s többek között a po­zsonyi magyar tanszék ügyében is fellép. A cseh—szlovák—magyar kulturális kap­csolatoknak önálló és intenzív figyelmet szentelt, s ebben a kérdésben megszólal­tatta a cseh és a szlovák szellemi élet szá­mos jeles képviselőjét (Karéi Čapek, Ján Jesenský, Peter Jilemnický, Zdenek Ne­jedlý, Ján Poničan, Milan Pišút, Emanuel Rádl, Ján Stanislav, F. G. Šalda stb.). Fénykorát a népfront-korszak éveiben élte, amikor erőteljesen szorgalmazta a demok­ratikus és antifasiszta rétegek összefo­gását, és népszerűsítette a népfront-jelle- gű kulturális szervezeteket és mozgalma­kat (Magyar Demokratikus írókor, Magyar Fiatalok Szövetsége, Csehszlovákiai Ma­gyar Kisebbségi Társaság, Tavaszi Parla­ment stb.). Az irodalmi és kulturális anya­goknak tág teret nyújtott, és vasárnapi számai egy irodalmi folyóirattal felértek. Széles munkatársi gárdájába főleg a kö­vetkezők tartoztak: Andreánszky István, Antal Sándor, Árva Pál (= Donner Pál), Barta Lajos, Bihari Mihály, Egri Viktor, Földes Sándor, Ignotus, Jarnó József, Jő- csik Lajos, Kaczér Illés, Kavics József, Ko­vács Endre, Lányi Menyhért, Morvay Gyu­la, Palotai Boris, Peéry Rezső, Sas Andor, Sebesi Ernő, Sellyei József, Spielberger Leó, Szabó Béla, Szalatnai Rezső, Szenes Erzsi, Sz. Nagy Mici, Tamás Mihály, Vo- zárl Dezső; Magyarországról: Blbő Lajos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom