Irodalmi Szemle, 1980
1980/5 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar irodalom visszhangja a két világháború közötti magyarországi szocialista sajtóban
JEGYZETEK 1. Az 1877-ben indult Népszava politikai lap volt, s 1905-től naponként jelent meg. Az 1906-ban indult Szocializmus a szociáldemokrata párt elméleti, politikai, közgazda- sági és társadalmi havi folyóirata volt. 2. Szlovenszkói magyar irodalom. 100%, 1928. évi 10. sz. — Menekülő líra. 100%, 1929. évi 9—10. sz. 3. 100%, 1929. évi 5. sz. 4. Fábrynak ez az írása Bíró Zoltán álnéven jelent meg a Gondolat 1935. évi 3. számában. Megtalálható a Fegyver s vitéz ellen című könyvben is. A Gondolatról készült repertóriumban (Pálmai Magda: Gondolat, 1935—1937 repertóriuma. Petőfi Irodalmi Múzeum kiadása, Budapest, 1976] az álnév nincs feloldva. 5. Forbáth Imre: Tavasz (vers). Gondolat, 1936/3. — Jócsik Lajos: A cseh imperializmus és Szlovenszkó. Gondolat, 1935/3. — Morvay Gyula: Földosztás (novella). Gondolat, 1937/2. 6. Lásd még: Turczel Lajos: Magyarországi kritikák Fábry Zoltánról 1945 előtt. Irodalmi Szemle, 1978, 3. sz. 7. Gergely a 100%-ban többek között Paál Ferenc Bécsben megjelent két regényét (Hamu alatt, A menekülő pénz) is recenzálta. Paál októbrista emigráns volt, és a húszas évek végétől Csehszlovákiában élt. Először a Reggelnek, majd a Prágai Magyar Hírlapnak volt a cikkírója. Nevét a Sarló és az aktivisták vitájában írt cikkei tették ismertté. 8. Ernest István: Nagy kérdések válasz nélkül. Szocializmus, 1936. évf. 355. I. — sz. a: Neubauer Pál: Mi közöm hozzá? Népszava, 1936. évi 202. sz. 9. Darvasnak ez a recenziója a Szocializmusban is megjelent (1936. évf. 400. I.). 10. Szocializmus, 1937. évf. 503. I. 11. Lásd Kardos László kritikáját, Nyugat, 1937 ■— 1. 300. I. 12. Andreánszky István: A szlovenszkói magyar irodalom. Szocializmus, 1937. évf. 40. I. — Palotai Boris: Szlovenszkói magyar irodalom. Szocializmus, 1938. évf. 248. I. 13. Murányi—Kovács Endre: Szlovenszkói magyar írók. Szocializmus, 1938. évf. 207. I. 14. A második kötet a Szlovákiából elszármazottak írásait hozta, a harmadik pedig a szlovák és a cseh irodalomból készített fordításokat. Az első kötet 1936-ban, a további három 1937-ben jelent meg. 15. „Másfél évtized után valóban beszélhetünk már egy megemberesedett erdélyi irodalomról — írta Illés. — De itt, Szlovenszkón, nem tűnt fel egy név, nem lobbant fel egy mű: amely legalább kristályosodási pontja lehetne a holnapnak. Vers, regény, novella, el-elakadó folyóiratok, színdarab, tudományos mű: mind csak egymásra hulló könyv s füzet, egyik majdnem olyan, mint a másik, tizenöt év alatt elég jelentfis halom már, s a mélyben néha mintha mozdulna is egyik-másik írás, valami furcsa élettel talán él is. Egészében azonban mégis holt tömeg ez a nagy halom.” (Illés Endre: Szlovenszkói magyar könyvek. Nyugat, 1933. — I. 431. I.). 16. Szvatkó Pál: Mit adott Szlovenszkó az új magyar irodalomnak? — Borsody István: Magyar olvasó Szlovenszkón. — Krammer fenő: A szlovenszkói magyar irodalom lélektani szemszögből. 17. Az idézett mondat Krammer tanulmányából van szó szerint átvéve. 18. Szvatkó és Krammer tanulmányában van szó arról — persze inkább korholó s felrázó éllel —, hogy a szlovákiai magyarok a legnyugatibb magyarok, s a szlovákiai táj ezer szállal köti a magyar szellemi világot Közép-Európa s azon át Nyugat-Európa kultúrájához. 19. A kiemelés tőlem származik. 20. A bécsi emigrációból 1926 őszén hazatért Kassák először Dokumentum címen indított folyóiratot, melynek mindössze 5 száma jelent meg (1926—27-ben). A Dokumentum a mi irodalmunkról nem közölt ismertetéseket. A Munka 1928-tól 1939-ig létezett. 21. Illyés Gyula: A sötét ujj — Barta Lajos regénye. Nyugat, 1928 — II. 693. I. — Fábry Zoltán: Szociális magyar parasztregény. Korunk, 9128 október. 22. Zelk Zoltán: Barta Lajos: A sötét ujj. Munka, 1928/2. sz. 23. Az aláhúzás tőlem származik. 24. Nádass József: Mihályi Ödön: Galambot várok. Munka, 1929/5. sz. 25. A Kúria, kvaterka, kultúra és a Vigyázó szemmel című tanulmánykötetekben — amelyekbe Fábry az irodalmunkról írt régi kritikái nagy részét felvette — Fehér könyvéről nincs ismertetés. 26. Bánáti Oszkár: Szenes Erzsi: Szerelmet és halált énekelek. Munka, 1936/47. sz. 27. Például a Munka számainak terjedelme 30—35. oldal körül mozgottadé voltak 15 oldalas számok is. 27. Például a Munka számainak terjedelme 30—35 lap körül mozgott, de voltak 15 lapos számok is.
