Irodalmi Szemle, 1980
1980/5 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar irodalom visszhangja a két világháború közötti magyarországi szocialista sajtóban
Turczel Lajos A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR IRODALOM VISSZHANGJA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZTI MAGYARORSZÁGI SZOCIALISTA SAJTÓBAN Abból az érdeklődésből, melyet a két világháború közötti magyarországi sajtó tanúsított a csehszlovákiai magyar irodalom iránt, a szocialista sajtó is számottevő részt vállalt. Ilyen jellegű recenziók, kritikák nemcsak a legális szociáldemokrata párt stabilabb sajtójában (Népszava, Szocializmus)1 és Kassák Lajos Munká-jában jelentek meg, hanem az illegális kommunista párt hányatott sorsú és rövid életű lapjaiban, a 100%-ban és a Gondolat-ban is. A két kommunista folyóiratba a mi íróink közül elsősorban Fábry Zoltán publikált. A 100%-ban 5 írása jelent meg, köztük két olyan kritikai tanulmány ( Szlovenszkói magyar Irodalom, Menekülő líra,2 melyeket itthon is közölt. További három írása közül igen érdekes a Diego Rivera című képzőművészeti portré,3 melyben a kiváló mexikói festő munkásságát „igazi proletárművészetnek” minősíti, és azt írja róla, hogy „ebben •a pillanatban hatásában, pozitív eredményében több mint Cézanne, Picasso, Henri Rousseau.” A Gondolatban Fábry A semlegesség dicsérete címen írt szigorú kritikát Stefan Zweig Erasmus című könyvéről4; ez a folyóirat még Forbáth Imrétől, Jócsik Lajostól és Morvay Gyulától hozott egy-egy írást.5 Ami a szociáldemokrata sajtót: a Népszavát és a Szocializmust illeti, ott tőlünk Andreánszky István, Berkő Sándor, Palotai Boris és Bodnár István publikáltak. Kassák Munká-jában viszont Szalatnai Rezsőnek jelentek meg cikkei. Az említett közlemények közül azok, amelyekben Fábry, Szalatnai, Berkó, Andreánszky, Palotai és Bodnár a csehszlovákiai magyar irodalommal foglalkoztak, itt különösebben nem érdekelnek bennünket, mert a szerzők nagyrészt a mi sajtónkban is közölték őket, és ezek az írások egyébként sem tekinthetők közvetlen magyarországi visszhangnak. Az irodalmunkról kialakított közvetlen magyarországi hangot, véleményt a két kommunista folyóiratban négy recenzió képviseli. Ezek közül a legjelentősebb, melyet Ge- reblyés László (Vidéky László álnéven) Fábry Korparancs-ó.ról írt (Gondolat, 1935. évi 2. sz.). Nem elemző kritika ez, hanem olyan értő és azonosuló méltatás, melyet egy szolidáris kommunista író fogalmazott meg. Gereblyés találó jellemzést ad Fábry addigi világnézeti fejlődéséről, és észreveszi azt is, hogy Fábry összetett írói alkatában a publicistának, annál pedig az antifasiszta elkötelezettségnek van domináns szerepe.6 A további három recenzió szerzői is ismert magyarországi írók: Gergely Sándor, Lesznai Anna és Darvas József. Gergely a 100% 1928. évi 3. számában rappista módra elfogult kritikát mond Jarnó József Börtön című regényéről,7 Lesznai pedig a Gondolatban (1936. évi 3. sz.). Szenes Piroska rutinos regényét, az Egyszer élünk-et fenntartás nélküli elismerésben részesíti. Az objektívebb kritikai magatartás Darvasnál tapasztalható, aki Szabó Béla prózai zsengéjével, az Ezra elindul című regénnyel foglalkozik (Gondolat, 1936. évi 9—10. sz.). Darvas kiemeli a regény érdekes és ígéretes tematikáját, az író rokonszenves világnézeti útkeresését, de a művet — a realista esz-
