Irodalmi Szemle, 1980
1980/10 - Tóth László: Feljegyzések egy én-ontológiához (versek)
TÖTH LÁSZLÖ Feljegyzések egy én-ontológiához A „vendégszoba“ „visszamentem ahová újra elmentem onnan is“ (Petri György) Már fogy a fagy az égbolt oly igen szomorú nyúl lebeg el a lombos házak fölött ílrlélekvesztök ringatóznak a nagy sűrű semmiben a villamoscsilingelés Úristen földig lengő szakálla ebben a városban minden olyan furcsa a Napsugár presszóban a Népstadion út és a Thököly út sarkán könyvtárból jövet rendszerint 21.00 és 21.35 h között megiszom egy üveg sört ebben a városban mindért olyan mintha még sohasem lettem volna itt ős most se lennék itt itt ebben a városban mindegy hol bárhol másutt (és más időben) csak nem itt (és most) egy köpködő ablakán tükörtojás csap ki zúgva-pörögve az emberek rémülten behúzzák nyakukat pi-pí—pi-pí—pi-pí K. úr szórakozottan klimpírozik a kivénhedt Koch and Korselten HÉTRE MA VÁROM A NEMZETINÉL ám egyáltalán nem biztos hogy így hívják csak én neveztem el K. úrnak kint nem-szűnőn dülöngél locsog a város megnőtt cilinder fején az éj a folyó karcsú testén mályvaszin anyajegy a Margitsziget mindegy hol bárhol lennék bárhol másutt csak nem itt csak nem ebben a városban ahol minden minden olyan mintha nem is itt lenne s nem is az lenne ami a Nyugatiból meglógott egy búvárharang EGY JÖ TÜRÖSCSUSZÁRA miközben vizsla szemekkel lesi kivel fizettethetné a soronlevő konyakját nemsokára odébb állok egy bugyorban lakom nem messze innen ott folytatom majd az itt-lét kalandját lemetszek egy szál Gyulai kolbászkrémet VAJRA KENVE FOGYASZTHATÓ megvacsorázom a Guszev utcában majd nem sokkal azután a Wesselényi utcában Akakij Akakijevicset látták