Irodalmi Szemle, 1980
1980/9 - Koncsol László: A harmadvirágzás korszakai
A HARMADVIRÄGZÄS KORSZAKAI Háború utáni nemzetiségi irodalmunk immár harmincéves múltra tekinthet vissza. Három évtizedes fejlődésképe egyben már történelmet is jelent. Nemzetiségi irodalomb- történészeink és kritikusaink jeladata lesz, hogy felmérjék megtett utunkat és tudatosítsák eredményeinket, egyetemesebb mértékkel is mérhető értékeinket. Koncsol László tanulmánya az első összefoglaló igényű fejlődéskép költészetünk három évtizedéről. Egyéni rajz, melynek következtetései és megállapításai líránk mellett a szerző esztétikai tájékozódására is jellemzőek. Koncsol László tanulmányát néhány vonatkozásában problematikusnak tartjuk, de vitathatatlan elsősége, elméleti színvonala, gondolat gazdag sága szükségessé és indokolttá teszi közlését. Szerk. Európának aligha van elhanyagoltabb irodalma a csehszlovákiai magyar szépírásnál. Újabb szakasza harminc esztendeje alakulgat, ezalatt három írónamzedék lépett a nyilvánosság elé, van szervezete, lapja, könyvkiadása, napi és heti sajtója, van rádiós fóruma, van szűkebb (regisztrált) és tágabb (regisztrálatlan) olvasótábora határain belül és kívül — de igazuk lesz azoknak, akik szerint nincs méltó kritikai élete, nincs kitartó krónikása, bibliográfusa, monográfusa, nincs elemző történelme: nincs ráépülő fejlett helyi irodalomtudomány. Csak növekszik és él, mint a természet, s rengeteg tévhit alakult ki róla a köztudatban. Eljött az ideje, hogy mind önmagunk mélyebb megismerései végett, mind magáért az élményért lerakjuk egy olyan átfogó értékelés alapjait, mely megkísérli híven követni líránk belső hullámzását, megmutatja a csomópontokat, végigvezeti az érdeklődőt a belső integrálódás és differenciálódás folyamatain, sőt, a jelentősebb költők pályaívét is kirajzolja, s elegendő fontos anyagot sorol fel ahhoz, hogy ne csak líránk egészének arculatát, hanem egy-egy kiemelkedő egyéniség korszakait is tanulmányozni lehessen belőle — hogy lássuk, milyen a csehszlovákiai magyar költészet, hogyan alakult a második világháború óta, honnan és hogyan indult, s az elmúlt harminc év alatt milyen stációkon át hova érkezett. A második világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom tömör megnevezésére elfogadjuk a „harmadvirágzás” kifej,3zést, Fábry Zoltán szép metaforáját, azzal a korrekcióval, hogy irodalmunk háború utáni fejlődése szerintünk néhány évvel korábban kezdődött, mint ahogyan Fábry látta és jelezte. Fábry a csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését három történelmi időszakban határozta meg. Az első köztársaság kisebbségi magyar irodalmát „első virágzásnak”, a fasiszta szlovák állam (1938—1945) töredéknyi, részhen antifasiszta publicisztikából álló magyar írásbeliségét „másodvirágzásnak”, az újjáalakult Csehszlovák Köztársaságét „harmadvirágzásnak” nevezte el. Vitám egyetlen kérdésben van Fábryval, ott, ahol a harmadvirágzás kezdetét bizonyos szempontból érthető, de történelmileg elfoÍVEK ÉS PÁLYÁK Koncsol László
