Irodalmi Szemle, 1980
1980/4 - Turczel Lajos: József Attila csehszlovákiai kapcsolatai (tanulmány)
S József Attila ismert levele, melyet Babits Mihálynak címzett? Idézek belőle: .. Nem fűtünk. Nincs cipőm. Azaz egy 43-as, gombos, betétes lakkcipőben járok. 39-es lábam van. (...) Egy hétig majdnem negyven fokos lázban feküdtem. Egyetlen közönséges keskeny díványunk van, azon alszunk ketten. Lázas beteg mellett, vele egy takaró alatt aludni, kevés a szerelem. Feleségem a földön csinált fekhelyet magának, derékaljul összehajtott egy pokrócct, és kabátokkal takaródzott. Mire a lázam 38 alá csökkent, a feleségemnek volt 39. Ű feküdt a díványra és én a földre. Most nap mint nap, az fekszik a díványon, aki rosszabbul van. Aki lázasabb, aki jobban köhög, vagy aki jobban izzad. — És így tcvább.” Ügy látom, hogy a „szépség koldusáénak ehhez a leveléhez legközelebb a hetven— nyolcvan sornyi töredék áll, amelyet (tudat alatt) kiválasztottam fordításra, legfőképp magam számára, de (tudatos elhatározással) mindenkinek szólóan. Végére hagytam azt az esetet, amellyel tulajdonképpen kezdenem kellett volna. Egy budapesti önkiszolgáló étteremben történt. Mikor is? Talán tizenöt évvel ezelőtt. Két huligán forma fiatal. Az egyikük sietve tömte magába az ételt. S ekkor rászólt a barátja: „Hogy eszel? Kajálni csak pontosan és szépen, ahogy csillag megy az égen, úgy érdemes.” Igen, ez az ismert sorok parafrázisa volt. Ne légy szeles. Bár munkádon más keres — dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy csillag megy az égen, úgy érdemes. Azt hiszem ez is az én József Attilám. Talán éppen így az enyém. TURCZEL LAJOS József Attila csehszlovákiai kapcsolatai József Attila a mi tájainkon, városainkban sohasem fordult meg, bár néhányszor alkalom kínálkozott arra, hogy ide látogasson. Szalatnai Rezső az Arcképek, háttérben hegyek kel című könyvében azt írja, hogy 1930-ban a Sarló kérvényt adott be a pozsonyi Tendőrigazgatóságra néhány fiatal magyarországi író (Erdélyi József, Illyés Gyula, József Attila, Kodolányi János, Simon Andor) szlovákiai előadókörútjának engedélyezéséért, de a kérést elutasították. 1937 őszén, mikor a Szép Szó írói tettek nálunk körutat, József Attila a betegsége miatt nem jöhetett velük, de tervezett felszólalása A mai költ'ó feladatai címmel megjelent az Oj Szellem október 15-i számában. Ez a hozzánk intézett üzenete most is aktuális, a mai költőkre is érvényes: „. .. hol az az igazi költő, akinek, ha embertelenségre bukkan..., ne volna hozzátenni valója a világhoz, az emberek közös művéhez és önmagához? — írta. — A költő alkot, és ez nem jelent kevesebbet, mint hogy alakítja a világot, az emberséget azoknak a segít
