Irodalmi Szemle, 1980
1980/1 - Simkó Tibor: Guadalupe fehér virága — I. (dráma)
MARJORIE (közben leül) Köszönöm, már elmúlt... (Körülnéz) Az ember nem is gondolná, hogy lakik valaki ebben a toronyban. APAFEJ Határőröknek építették. MAR]ORlE(csodálkozva) Itt határ? APAFEJ Valamikor erre húzódott. MARJORIE (érdeklődéssel) De maguk nem katonák? APAFEJ (elmosolyodik) Neeem. Békés civilek vagyunk. (Kis szünet után) Biztosan látta mellettünk az épületanyag-lerakatot... MARJORIE A depót? Persze. Ez is hozzá tartozik? APAFEJ Az irodája lent van a földszinten. Ezt a padlásszobát meg kinevezték éjjeliőrszállásnak:. MARJORIE (eltűnődik) Szóval depósok. Akkor magukkal érdemes jóba lenni. APAFEJ Építkezik talán? MARJORIE Én nem, a férjem. KÖLÖK (idáig egyre csak Marjorie-t nézte, most hirtelen Apafejhez fordul) Mégis lemegyek azért a sörért. APAFEJ (Marjorie-höz) Szereti a sört? MARJORIE Sört? ... Attól függ... A világosat igen, ha jól le van hűtve. Ha nem túl keserű. APAFEJ No, akkor hozhatsz öt nagyot. Amennyi belefér a kannába. (Marjorie höz) Itt a kocsmában elég Jó szokott lenni. KÖLÖK (öltözködik a ruhaszekrény ajtaja mögött) Kaját ne hozzak? APAFEJ (kis szünet után) Hozhatnál. Az üzlet ma nyolcig van nyitva. (Marjorie-höz) Elfogad tőlünk valami harapnivalót, ugye? MARJORIE Nem, miattam ne fáradjanak! APAFEJ A sörért úgyis lemegy. A bolt meg ott van a kocsma mellett. Ebben a felhő' karcolóban maga lesz az első vendégünk. Hogy szólíthatom? ... MARJORIE Marjorie-nek hívnak. APAFEJ (mint aki nem jól hall, közelebb hajol az asszonyhoz) Hogyan mondta?!... MARJORIE Marjorie. Ez a becenevem. A haverok között. APAFEJ (meredten néz a nőre, majd lassan megismétli a név hangjait) Mar-jo-rie ... (A megvilágítás alig észrevehetően gyöngülni kezd) KÖLÖK (már útra készen áll az ajtó mellett, kezében tejeskanna) Akkor mit hozzak? APAFEJ (fölocsúdva elragadtatásából meglepetten fordul Kölök felé) Te még itt vagy?... A pultnál majd nézz ki valamit. A bukszát viszed? (Hirtelen elhatározással) Egy üveg vermutot is hozz. Meg vörösbort, vagy három üveggel. .. KÖLÖK Tyűha! APAFEJ (egy nagy táskát szed elő valahonnan, Kölök kezébe nyomja) És egy doboz likőrös bonbont. Még mindig itt vagy? MARJORIE Igazán fölösleges!... APAFEJ (a nyitott ajtóban) Meg egy csomag kávét! (Kölök már dübörög le a lépcsőkön) És citromot a vermutba! (Erősebben) Meg narancsot, ha van! (Becsukja az ajtót) HARMADIK JELENET MARJORIE (mosolyog) Ennyi mindent! Kész lakoma!... (Föláll, sétálgat) Mióta laknak itt? APAFEJ (Maga elé réved, nem hallja a kérdést. Az asszony nevét mormolja halkan/ Mar-jo-rie ... MARJORIE Fura név, ugye?... Nem is tudom, hogyan ragadt rám... APAFEJ M-a-r-j-o-r-ie ... MARJORIE Szép? APAFEJ M-a-r-J-o-r-ie... Gyönyörű... (Röstellkedve tekint Marjorie-re) Ne haragudjon ... Megfeledkeztem magamról... (A fény, amely idáig fokozatosan csökkent, most megállapodik) MARJORIE Miért haragudnék? Örülök, hogy tetszik a nevem. APAFEJ (az ágy szélére ül. Eltűnődve] Amikor ilyen pöttöm kis kölök voltam (mutatjay,
