Irodalmi Szemle, 1980

1980/2 - NAPLÓ - Vigh Károly: Losoncról indult el (Losonczy Schweitzer Oszkár hegedűművész pályaíve)

sonci újságok, hanem a kassai Újság jú­lius 14-i száma is megemlékezett: „A Schweitzer Oszkár vezetése alatt álló ze­neintézet fényes sikerű hangversenyt rendezett, amelyen a hegedű, és zongora­tanszak növendékei meglepő készültségük, ről és tehetséges voltukról tettek tanúsá­got.” Az első növendékhangverseny sikere azt eredményezte, hogy a következő évi hangversenyt már a Vigadó dísztermében tarthatták meg 1924. május 29-én. A zenei élet fellendülésére mutatott, hogy megalakult a „Musica” nevű hang­versenyrendező iroda — élén Mizsur Já­nossal —, amely színvonalas koncertek egész sorát rendezte. így került sor 1922 szeptemberében az Apolloban Budanovits Máriának, a buda­pesti Operaház híres alténekesnőjének Schweitzer Oszkárral és Kály Máriával közös fellépésére. A színvonalas hangver­senyről nem csupán a helyi lapok számol­tak be, hanem a Kassai Újság 1922. no­vember 18-i száma is. „Elsőrendű műélve­zetben volt része Losonc műértő közönsé­gének. Egyszerre gyönyörködhetett Schweitzer Osztó?- hegedűművész, Buda­novits Mária operaénekesnő és Kály Má­ria zongoraművésznő művészetében. Schweitzer és Budanovits régi művészi ki. forrottságukkal szerepeitek ismét.” Kály Mária kényszerű eltávozta után Losonc zenei élete sokat nyert a Zeneaka­démiáról egészen fiatalon Losoncra került zongoraművésznővel, Krausz Lillyvel, aki a zeneiskolában éppúgy, mint a koncerte­zésben méltó segítője és partnere volt Schweitzer Oszkárnak. El kell róla mon­danunk, hogy losonci évei után egészen nagy karriert futott be: a bécsi konzerva­tórium tanára lett, majd világkörüli hang- verseuykörúton bizonyította kivételes te­hetségét. Végül is Angliában telepedett le. A losonci Zenekedvelők Körének és a Filharmonikus Társaságnak a felkérésére Schweitzer Oszkár és Krausz Lilly számos közös hangversenyt adott. Különösen az 1924. április 30-i hangversenyükről emlé­kezett meg nagy elismeréssel a helyi saj­tó, amelyen a szimfonikus zenekar is fel­lépett. A Magyar Közlöny május 7-i száma nagy cikkben számol be az eseményről, amelyből megtudjuk, hogy a műsorban ki­zárólag Beethoven-művek szerepeltek. Schweitzer Oszkár nem csupán losonci fellépéseket vállalt, hanem Szlovákia-szer. te feltűnt a hangversenydobogókon. Kör­möcbányán 1922 áprilisában, Tornaiján májusban hangversenyezett az ugyancsak losonci születésű Pekelmann Ilona opera­énekesnővel, a bécsi Volksoper későbbi tagjával. Schweitzer Oszkár kassai fellépése 1924 októberében különösen a művész bravúros és nagysikerű beugrása miatt vált emlé­kezetessé. Ugyanis a kassai Kazinczy Tár. saság fennállásának 25. évfordulója alkal­mával rendezett egy hétig tartó ünnepség- sorozaton — amely az egész csehszlová­kiai magyarság nagy kulturális megmoz­dulása volt — magas színvonalú hangver­seny is szerepelt. Ennek fénypontját ké­pezte Goldmark B dur kvintettje, amely­nek előadása kassai muzsikusokra várt. Máig ismeretlen okokból Sziklay Ferenc, a Kazinczy Társaság titkára, nem a kas­sai Zathureczky Edét kérte fel a prím­hegedű szólamának eljátszására, hanem Schweitzer Oszkárt, akinek mindössze két nap állott rendelkezésére, hogy megta­nulja a rendkívül igényes és nehéz mű­vet. Ennek ellenére elvállalta. A kvintett nem kisebb nevekből állott, mint dr. Herz Ottó, a későbbi világhírű zongorakísérő, Paulusz Ákos, a kassai zeneiskola cselló- tanára (kiváló Popper-növendék), ifj. Szé- mann józsef másodhegedűs és Sziklay Ferenc, aki a brácsa-szólamot játszotta. Egyszeri, bár alapos próba után a zenemű előadása óriási sikert aratott. A Schalk- ház dísztermét zsúfolásig megtöltő közön­ség — akik között Pozsonytól Ungvárig jelen voltak az akkori magyar kulturális élet kiválóságai — nagy ünneplésben ré­szesítette a művészeket. Kassán egy életre szóló barátság mé­lyült el Schweitzer Oszkár és dr. Herz Ottó között. A kitűnő zongoristát ez al­kalommal sikerült rávennie arra, hogy utazzék fel Pestre Nún Imréhez, aki őt, mint kivételes képességű zongorakísérőt, bekapcsolta az ottani zenei életbe. Az eperjesi születésű dr. Herz Ottó további pályafutása immár a zenetörténet lapjai­ra tartozik. Előbb Budapesten válik híres zongorakísérővé, majd olyan világhírű mű­vészekkel turnézik, mint a cseh Jan Ku­belik, az olasz Zino Francescatti, a len­gyel Jan Kiepura, az amerikai Grace Moo­re, a svéd Set Svanholm, a magyar Svéd Sándor stb. Végül Amerikába emigrál, a New York Collegde of Music tanára lesz. íme egy világhírű karrier, amelyet egy kassai hangverseny után Schweitzer Osz­kár indított el. .. Bármennyire is fontos szerepet töltött

Next

/
Oldalképek
Tartalom