Irodalmi Szemle, 1979
1979/8 - ÉLŐ MÚLT - Bátky László: Fábry Zoltán, a kommunista stószi bíró
lessége, Így hát Rlchter Mihály és Moskó Kálmán vállalták, hogy elmennek Fábry Zoltánhoz s beszélnek vele egyrészt a pártba való belépéséről, másrészt, és ennek eredményeként arról, hogy mint a kommunista párt jelöltje induljon a bírőválasztáson. Az elvtársak jártak is Stószon, ám nem jöttek már vissza Rozsnyóra, így hát, hogy mi történt, azt Fábri István csak pár hét múlva tudta meg, amikor a rozsnyói ifik kirándulást szerveztek Stósz fürdőre, és ő beszélt Fábry Zoltánnal. Fábry aztán elmondta neki, mivel a párt érdekei így kívánják, belépett a kommunista pártba, megmutatta tagsági igazolványát is, amelyet Richterék egy évvel korábbi dátummal, tehát 1930-as keltezéssel állítottak ki, és hogy indul a bírőválasztásokon. A választások eredménye ismert. A döntő többségben kommunistákból álló stószi képviselőtestület, az ugyancsak kommunista bíróval az élen pedig igyekezett a munkanélkülieken minden tőle telhető módon segíteni. Tette ezt annál is inkább, mivel erre párthatározat volt. így hozott hát a stószi képviselőtestület határozatot a szükségmunkákról, illetve a munkanélküli segélyről. A jegyző, aki az államhatalmat képviselte, megvétózta ezt a határozatot, a képviselőtestület viszont tartotta, ám a jegyző a vétót továbbra is fenntartotta, s így történt, hogy a masaryki demokrácia, illetve annak szlovákiai végrehajtója, az országos hivatal feloszlatta a képviselőtestületet (ez történt Rozsnyón és az országnak még sok más helyén, ahol kommunista képviselők voltak többségben), a bírónak, Fábry Zoltánnak pedig az alábbi levelet küldte: C. 51.849/1933 prez. Bratislava, dňa 31. októbra 1933. Fábry Zoltán községi bíró úrnak Štós (Moldava nad B. járás) 1933. évi július hó 12-én kelt s a T. R. Tárában 122. szám alatt kihirdetett törvény 63. §-a alapján a bratislavai országos hivatal nem erősíti meg az ön megválasztását Štós község bírójának. Ezen határozat ellen a bratislavai országos hivatalnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés benyújtásának határideje az ezen határozat kézbesítésétől számítva 15 nap. Országos elnök: V. Z. Jesenský Fábry élt a fellebbezés jogával, de ez csupán szentelt víz maradt a masaryki demokrácián. Ez pedig azt jelentette, hogy Fábry 1933. november közepétől megszűnt Stósz község bírója lenni. A község élére kormánybiztost neveztek ki. A PÁRTONKlVÜLI BOLSEVIK Az most már a kérdés, hogyan alakult ezután Fábrynak a kommunista párthoz való viszonya, pontosabban fogalmazva: hadd mondjak néhány szót Fábry párttagságáról. Erről annál is inkább szólni kell, mivel ez a dolog — egyesek szerint — Fábry életének egyik legvitatottabb kérdése. Mi történt hát, Fábry tagja maradt-e a pártnak, vagy sem? Nem maradt a tagja, kilépett a pártból. Ám nem azért, amit egyesek oly sokszor emlegetnek, de bizonyítani nem tudnak, hogy Fábry Zoltán azért nem volt tagja a pártnak, mert nem tűrte a pártfegyelmet, hanem azért, mert a párt érdekel így kívánták. Nem tűrte a pártf egy elmet? De hiszen láttuk, ha a párt érdekei úgy kívánták, akkor belépett a pártba, „eltűrte” a pártfegyelmet, következetesen végrehajtotta a párt határozatait. Párttagsága megtartásának tehát semmiféle akadálya nem volt, de ő nem sokkal azután, hogy megszűnt stószi bíró lenni, kilépett a pártból. Tette ezt pedig a pártvezetőség — Gottwald, Steiner, Major stb. — javaslatára! Miért? Már megpróbáltam röviden jellemezni a korszakot, — a húszas évek második fele, a harmincas évek eleje —, amelyben akkor a kommunista párt volt. Ebben a helyzetben a kommunista pártnak nem a párttag Fábryra, hanem a kommunista Fábryra, a kommunista publicista és agitátor Fábryra volt szüksége! S ebben nemcsak Fábryról volt szó. A pártvezetőség javaslatára a baloldali értelmiség legjobbjai nem léptek be a pártba. Ezért nem volt a párt tagja Tallós Prohászka István, Nagy Márton és még sokan
