Irodalmi Szemle, 1979
1979/1 - MŰHELY - Molnár László: Nem az ember és nem a költészet a hiábavaló
S végül egy hír: a múlt év júniusában találkoztak a Nové slovo Ifjú felfedezettjei,, s Vojtech Mihálik és Vincent Sikula vezetésével több órás beszélgetést rendeztek közös, problémáikról. A tény, hogy már többször is részt vettek hasonló rendezvényeken, egy állandó jellegű irodalmi kör létrejöttét feltételezi, amely csak hasznára válhat minden pályakezdő fiatalnak. HA CSAK JÁRÓKA. .. „A hazai magyar irodalom legfiatalabbjai, az ország különböző városaiban működőirodalmi körök tagjai a múlt évben kétszer is megbeszélésen vettek részt szerkesztőségünkben. Ezeken a találkozókon még inkább körvonalazódott az az igény, amelyet már évek óta rendszeresen közölt irodalmi köri összeállításaink is jeleztek, a közös jelentkezés, a sűrűbb találkozások igénye” — olvasható a romániai Igaz Szó melléklete első számának szerkesztőségi bevezetőjében. Tehát a romániai magyar fiatalokat is hasonló gondolatok foglalkoztatták, mint a fiatal szlovák Írókat — közös fórumot létrehozni, közösen jelentkezni. Az ő mellékletük is 1978-ban Indult negyedévenkénti megjelenéssel — Tavasz, Nyár,. Ősz és Tél címen. (Amikor ez az ismertetés íródik, még csak három szám jelent meg.) A lehetőség tehát megvan, csak ki kell használni. A 48 oldalas, ízléses kivitelű melléklet első (tavaszi) száma — még ha érthető okokból Is — eléggé kuszán indul. De így van ez minden új dologgal. Egy-egy sajátos lapstílus kialakulása idő és nem kevés önkritikái szellem kérdése. A tavaszi szám Sipos András A „prózai helyzet” című írásának közlésével a fiatal szépprózaírás prózai helyzetére hívja fel a figyelmet. Az irodalmi körök szerepéről,, céljáról, értelméről szólnak A kör: hullámgyűrű és a Szatmári gondok című jegyzetek. A nyári számban Boér Géza A lehetőség gyakorlata című esszéjében nemcsak Ágoston Vilmos Humanizmus ettől-eddig? című kötetével foglalkozik, hanem a fiatal irodalom lehetőségeit is boncolgatja, s világosan utat mutat a pályakezdő költők és írók számára. Az eddig megjelent füzetek novella anyagából Lőrlncz György Játék, Mózes- Attila Változatok egy áttünésre és Gergely Tamás Párizsi happening című munkái emelkednek ki. Egyébként ebben a mellékletben is a versek dominálnak. Az egyes műveket értékelő tanulmányok, kritikák, esszék és jegyzetek kísérik. A már fentebb' jelzetteken kívül említést érdemel még Egyed Péter A szonettkoszorú mint parancs és tőrvetés című elemző írása Palotás Dezső Végül úgyis mindig hazamegyünk című szonettkoszorújáról, valamint Varga Gábor Tetszik — nem tetszik és Bréda Ferenc- Ab esse ad posse című esszéje. És végül (de nem utolsósorban!) megemlítjük még Palotás Dezső: Van-e vitakedv,, és ha igen, miért nincs?' című hozzászólását, amely 1978 májusában hangzott el az Igaz Sző szerkesztőségében lezajlott megbeszélésen, s az őszi mellékletben jelent meg. Elegendő, ha csak utolsó szavait idézzük: „Egy ilyen mellékletnek faltörő kosnak kell lennie; ha csak járóka, akkor papírpocsékolás is.” Kíváncsian várjuk az Igaz Szó ígéretesen indult mellékletének további számait. Veres Géza * Ezt a kérdést itthon is feltehetnénk. — VG Nem az ember és nem a költészet a hiábavaló Markő Béla: Sárgaréz évszak Kit ne foglalkoztatna annak a gondolata, hogy mit szabad és mit lehet, s mit kell tenni még akkor is, ha az ellentétben áll a megszokásokkal, az elfogadott szabályokkal? Markó Béla költészete éppen az utóbbiból építkezik, „felrúgva a dolgok rend
