Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Szemelvények két háború közti humoros sajtónkból
lői háza már most megjelölendő. A tanácstagoké márványtáblával, a többieké palatáblával. (Vizeslepedő, 1930. V. 11.) iGyászjelentésJ Győry Dezső irodalmi problématador úgy a maga, mint magával rántott cégtársai nevében fájdalomtól strófákba tördelt szívvel jelenti, hogy a legjobb ön- és fürdőreklám és a legbájosabb kiruccanási alkalom talmi Irotalmy Kúriát e hó 14-én este Lip- tószentlvánban, az odaadó borozgatás és móriczyusz alkalmazása ellenére a veleszületett kór ős az egybehívott költők több felolvasott verse magával ragadta. A késlekedő újságbeszámoló fényeskedjék neki. Egyéb referádák mellőzése kéretik. (Vizeslepedő) Orbánék mégis megnyerték a finnugorlicei csatát, de Orbáncot kapott a „tudományos akadémia” Vannak, akik igen furcsállják, hogy illusztris „tudományos akadémiánk”, a Csehszlovákiai magyar tudományos, irodalmi, sőt művészeti társaság a legnagyobb titokban tartotta meg az egymilliós dohány megérkezése után az első közgyűlést... Ha Orbán Gábor tanár úr véletlenül nem csinálja meg azt a hogyishívjákot, azt a prospektust azokról a finn-ugor számnevekről, hát talán még ma sincs meg az akadémiánk ... Az események azután már gyorsan peregtek. Dérer Iván megbízta Orbán Noét, hogy építsen bárkát, s vigyen bele minden állatból kettőt-kettőt, továbbá néhány tudóst, skriblert és szocdem meg agrárpárti kortest. A bárkának nekizúdult az egész sajtó, az egész közvélemény özönvize, de a bárka nem süllyedt el. Sem a nekizúdulástól, sem mástól. Sőt még a szégyentől sem. És reméljük, hogy amíg a dohány tart, nem fog elsüllyedni ... A titkos közgyűlés, hogy az újságok ha megtudnak is róla valamit, ne tudjanak ráakadni, a pozsonyi Dunahíd alatt és mindent takaró esti homályban folyt le. Orbán Gábor megnyitván a gyűlést, bejelentette, hogy addig semmiről se lehet tárgyalni, amíg ő nem kapja meg tízezer koronáját a finn-ugor számnevekért. Az alapvető tagok aztán bekapcsolták az akadémiai elektroluxot, és az adminisztráció, az irodalom, a tudomány és művészet nevében további 90 000 koronát szippantottak fel. Itt pillanatnyilag egy kis méltánytalanság is történt. Az elnökség ugyanis jónak találta, hogy Győry Dezsőnek is adjon ötezer koronát. Szalatnai Rezsőke alapító tag érthető izgalommal pattant fel a helyéről. — Hát én mit kapok? A Győry ötöt, én meg semmit? — Emlékeztette a közgyűlést azokra a napihírekre, vízállás-jelentésekre és egyéb irodalmi közlemé- nlyekre, amelyek az ő tollából A Regeiben két éven át megjelentek, és hogy az ötezret nem lehet csak úgy ukmukfuk a Győry Dodónak odaadni. Az elnökség gyorsan békét teremtett. Megbízta Szalatnai Rezsőkét, hogy vagdossa ki A Reggelből a dolgait és adja be a következő osztozkodás előtt.. (Vizeslepedő) IV. IRODALMI PAMFLETEK Erdős Renée: Az élet királynője ... Antiszemita zsidó hiszterika, akinek egyetlen érdeme a Bródy Sándor szerelme volt. Ezt írja meg ebben a könyvében, persze olyan szubjektívan, hogy kitűnik belőle Bródy rosszasága és az ő jósága, szépsége, tehetsége, körülrajongatottsága... A pesti lipótvárosi hlszterikák kugler helyett eszik az élet királynőjének könyveit, amin nem lehet csodálkozni, mert Rezsin néni az ő nyelvükön, az ő nívójukon írja könyveit. Minden oldalon a legnagyobb bekezdés arról szól, hogy neki milyen szép, milyen csodálatos alakja, haja, combja és kombinéja van, milyen nagyszerű nőstény ő, aki érzékeivel mindig hatalmába tudja keríteni Bródy Sándort, és ezzel bávatagon és öntudatlanul a legsúlyosabb kritikát mondja saját magáról •..
