Irodalmi Szemle, 1979
1979/4 - ÉLŐ MÚLT - Tőzsér Árpád: Lila moja lila... (Egy Amadé-vers értelmezéséhez)
J O V o) IMIDTILíIF TŐZSÉR ÄRPÄD Lila moja Lila... Egy Amadé-vers értelmezéséhez Amadé László Lila moja Lila ... í. Lila moja Lila Rosto mila. Rep. Lásé, gásé, Burenda Hipp, hopp sza sza merenda, Reverenda. 2. Csiri, csáré, iá, Iá, Falala Hochus pochus Effeta! Hajsza csáré stafetta Pekna beta. 3. Hej sza sza hopsza Hopszasza! Cinci, finci zaicsek, Kacsó csacsó szlovacsek Búm! búm! Noscsek. 4. Dinom dánom Babcsek, Hűm noszcsek. Lirum lárum Húszlicska Hundér Bunder dudicska Pi vinecska. 5. Dini dini Mimi, Rimini, Tsrci, ferci en-ó-nó, Glágla, gluglú palenó, No koleno. 6. Heje, húja, moja! Luluja! Striki, straki fióki Tri vitri articsóki Csiki csoki. 7. Mivel ezt senki ne értse, így senki szívét ne sértse, Mivel tiszta bolondság, És csupán csak nyájosság, Csak úgy vélje. 8. Ki pedig eztet megfejti, Bizony elméjét megejti. Az mint curiosus lesz, Olyan jutalmat is vesz — Rossz munkát tesz. Weöres Sándor írja Amadé Lászlóról: „A szerelmi epekedés közhelyeinek (...) sokszoros kötöttségben is könnyűnek látszó szárnyalása eljut az értelmetlen dalolásig, a semmilyen-nyelvű modern lettrizmusig, a vakszövegig”. Az illusztrációként idézett szöveg (két strófa Amadé Lila moja Lila... című verséből) azonban cáfolja az állítást:
