Irodalmi Szemle, 1979
1979/3 - FIGYELŐ - Cselényi László: Hit, illúziókkal és illúziók nélkül
JFUmWIEEcCQ) Hit, illúziókkal és illúziók nélkül Kun Béláné és Károlyi Mihály emlékiratai kapcsán A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság jubileuma alkalmából. I. Az irodalmi műfajok olvasásának is megvan a maguk ideje és törvényszerű sorrendje az ember életében. A gyerek előbb meséket, majd gyerekverseket hallgat, aztán olvas, a kamasz versekkel kezdi s regényekkel folytatja. A regény-korszakot követi később a szakbarbárság kora: történelem filozófia, természettudomány s kinek-kinek a maga szűkebb érdeklődési területe. S végül jönnek az emlékiratok, naplók, levelezések, dokumentum-gy űj temény ek. Gondolom általában is így van, az én esetemben legalábbis ez történik. Memoárt persze olvastam régebben is a Vallomások-tói az Egyetemeim-ig, az Egy ember életétől a Puszták népéig, ám (mindez talán magától értetődik) az esetek egyikében sem magán a történelmi tényeken volt a hangsúly, hanem az irodalmon — az említett művek mindegyike ugyanis elsősorban irodalmi remekmű — s szerzőjük irodalmi rangja miatt olvastam el őket, nem a történelmi, netán politikai tények miatt. Ez még az olyan írásokra is vonatkozik, amilyen példának okáért egy Russel-, egy Sztravinszkij- vagy egy Heisenberg-önéletírás, hiszen nyilvánvaló, hogy itt elsősorban a filozófus, a zeneszerző, a természettudós a fontos s nem a kor. Politikai-történelmi szempontból fontos memoárt egyet olvastam csak, jó tíz évvel ezelőtt, Balogh Edgár Hét próba című könyvét. Talán szükségtelen külön is megmagyarázni, miért ez volt az egyetlen kivétel. S ma itt fekszik előttem Károlyi Mihály Hit, illúziók nélkül című önéletírása és Kun Béláné Kun Béla című emlékezései, s szégyen, nem szégyen: röstellem, hogy csak most jutottam hozzájuk s csak most nyílik-tárul föl előttem (előttünk?) századunk magyar (és nem magyar) s minket különösképpen érdeklő, mert egész további életkörülményeinket meghatározó történelmének ez az elsüllyedt kontinense, melynek főszereplői épp e két kötetnek hősei és részben írói voltak. Mentséget persze találhatnék: hiszen a Károlyi Mihály könyve alig két éve jelent meg először magyarul, majd két 4(üzeddel az eredeti angol kiadás után, ám az is való, hogy korábbi önéletírása, az Egy egész világ ellen már hatvanötben hozzáférhető volt, nem szólva Károlyiné könyveiről, s hogy Kun Béláné írása is jó tíz éve már, hogy először kapható volt a magyar könyvpiacom Mi hát az oka ennek az éppen most hirtelen felszökkent érdeklődésnek? Több oka is van. Az első: a már említett memoár-éhség, amely úgy tetszik, nemcsak az egyes emberi életekben jelenik meg törvényszerűen, hanem az egyes társadalmi
