Irodalmi Szemle, 1979
1979/10 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: A magyar sajtótörténeti szintézis első kötete
három tekintélyes kötet (1973, 1976, 1978] mind területileg, mind a néprajzkutatás klasszikus témaköreit illetően átfogja a vizsgált tájegység egészét. A dolgozatok túlnyomó többsége terep-gyűjtések leíró jellegű feldolgozása. Az első két számban azonban helyet kapott három tudománytörténeti, 11 . elméleti tanulmány is. Adam Pranda, az albizottság elnöke például megragadva az alkalom kínálta lehetőséget, terjedelmes elemzésben vizsgálja a regionális szempontú kutatások jelentőségét a szlovák néprajztudomány történetében. Viera Ur- bancová pedig Bartholomeides László, ill. Reuss Gusztáv munkásságának részletes bemutatásával igazolja a gömöri népélet kutatottságának régiségét. A tanulmányok jelentős hányada foglalkozik a háziipar, ill. a kismerterségek témaköreivel. Ez a táj jellegéből adódik, mely a hegyes-dombos térszíni viszonyok mellett földművelő) hagyományos paraszti gazdálkodás kialakulására ritkán nyújtott lehetőséget. Ezzel szemben gyakori, hogy egész falvak népe él erdőlésből, fakitermelésből és fafeldolgozásból, szénégetésből. Sok Gömörben a bányászfalu Is. Nem kevésbé jelentős az extenzív állattartás, főleg a juhtartás, valamint az állati anyagokat feldolgozó mesterségek garmadája. A leghíresebb gömöri mesterséggel, a fuvarozással és annak történetével egy dolgozat (Ján Gallóé), a fazekassággal pe. dig kettő (Michal Márkusé és Olga Co- majováé) foglalkozik. A tanulmányok némelyike — a szlovák néprajzkutatásra nem általánosan jellemző módon — történeti szemlélettel közelít anyagához, amit kiterjeszt a gyűjtés és a feldolgozás módszereire is. Különösen egyleteknek, társaságoknak (a fuvaros társaságoknak, a viaszkereskedők társulatának, a tímárok és cserzővargák társulatának, a fazekas céheknek) a vizsgálatba való bekapcsolósánál észlelhető ez, ahol a fennmaradt írásos emlékeikben (társulati jegyzőkönyvekben, számadáskönyvekben) a népi emlékezetnél jóval pontosabb és részletesebb adatok találhatók. Módszertanilag is érdekes A. Pranda és J. Orlovský elemzése egy levéltári okmány ról, a rejdovai esküformulákat tartalmazó könyvről. A szerzőpáros oklevéltani, nyelvészeti és néprajzi szempontból veszi vizsgálat alá a szóban forgó iratot, bemutatva ezzel néhányat az írásos történeti anyagok felhasználhatóságának lehetőségei közül. A néhány folklór tárgykörű dolgozat közül mind terjedelmével, mind a feldolgozás pontosságával kitűnik Oskár Elschnek a lyuknélküli szélhasító tilinkóról készült tanulmánya. Ezenkívül egy gömöri mesemondó repertoárjából olvashatunk ízelítőt, néhány gyermekmondókát és egy, az év fordulóihoz fűződő szokáskör komplex elemzését. A kiadvány második kötetéiben kapott helyet a Magyar és a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézeteinek közös programja keretében megvalósult rudnái gyűjtés két feldolgozása. Boross Marietta a nem elsődlegesen földművelő falu gazdálkodási rendszerének alakulását igyei- kezett nyomon követni az elmúlt száz évben. Vajkai Aurél pedig Rudná hagyományos népi építészetét mutatja be tanulmányában. Egyik szerző sem tudott dolgozatával újat nyújtani, aminek oka feltehetően a kevésbé szerencsés, atipikus hely ség kiválasztásában kereshető. A harmadik kötetben a magyar anyagot Gunda Géla tanulmánya képviseli. Témája több szlovák és magyar gömöri falu teherhordásának elemzése. Az egyes teherhordozó eszközök részletes bemutatásával az eszköztörténet kutatásának jelentőségét húzza alá. Kocsis Aranka A magyar sajtótörténeti szintézis első kötete Az Irodalmi Szemle 1971. évi 2. számában részletes recenziót írtam Kókay György kitűnő sajtótörténeti monográfiájáról (A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdete 1780—1795. Bp., 1970), melyet a csehszlovákiai magyar tudományosság szempontjából is jelentős munkának neveztem, hiszen nagyrészt olyan úttörő magyar
