Irodalmi Szemle, 1979
1979/10 - FIGYELŐ - Kocsis Aranka: Gömör
kozni tudjam magamat, szerkesztettem egy havi összefoglaló kimutatást, amelyet kérek majd minden hónapról kitölteni. Egyelőre csak két példányt küldök, mivel ez csak próba, hogy jó-e így a blanketta. Amennyiben változtatást kívánna rajta, kérem, írja meg, hogy gondolja? Arra is kérném hogy készítsen egy pontos kiadásbevétel kimutatást, hogy mindig tudjam, hogy mikor kell pénzt küldenem. Most pl. egyáltalában nem tudom, hogyan állunk pénzbelileg” stb.; az olvasó előbb-utóbb ráun és leteszi a könyvet, hiszen az ilyen tartalmú levelek közül is legfeljebb egy, kettő, esetleg három tarthat igényt érdeklődésre, ha tovább is ugyanaz a téma ismétlődik, az x-dik levél már nemcsak unalmas és érdektelen, de egyenesen fárasztó lesz. Persze, mindez nem vonatkozik a kötet egészére, hiszen a levelek jó része számos érdekes adatot, irodalomtörténeti tényt tartalmaz, s a vaskos könyv bizonyára jó szolgálatot tesz majd mindazoknak, akik a két világháború közti csehszlovákiai magyar irodalom kérdéskörével foglalkoznak. Ilyen szempontból nagyon hasznos a könyv jegyzetanyaga, amely Csanda Sándor alapos adatfeltáró munkáját dicséri. Igaz, néha a jegyzetek között is találunk érthetetlen dolgot: „Mihályi Ödön miért hallgat?” — kérdezi Gaál Gábor 1929. május 11-i levelében Fábrytól, s ezzel kapcsolatban a jegyzetek között a következőket olvassuk: „Mihályi Ödön 1929. július 1-én meghalt. Nekrológját, Gaál Gábor felkérésére, Szalatnai Rezső írta.” Fogalmam sincs róla, miként magyarázza ez Mihályi május eleji hallgatását (hiszen Mihályi nem hosszan tartó, súlyos betegségben halt meg, hanem autóbaleset áldozata lett), mint olvasó azonban ezért az információért sem haragszom... (Madách, 1979) Varga Erzsébet Gömör (Néprajzi tanulmányok) Szlovákiában kevés vidéki intézmény, társulat rendelkezik színvonalas, rendszeres kiadvánnyal. (Magyar viszonylatban nincs tudomásunk egyetlenről sem.) A Gömöri Honismereti Társaság periodikáira és magának a Társaságnak a működésére is csak fenntartással alkalmazható a „regionális” megjelölés. Tagjai ui. a szűkebb értelemben vett történelmi Gömör megyéből — a mai rimaszombati és rozsnyói járások területéről — elszármazott, ma nagyrészt központi intézmények (Szlovák Tudományos Akadémia, J. A. Ko- menský Egyetem, Matica slovenská) kiemelkedő munkatársai közül kerültek ki. (Feltehetően ezzel is magyarázhatók a Társaság kiterjedt és intenzív kapcsolatai a vezető szintű kutatóhelyekkel.) A Társaság 1966-ban kezdte meg működését rimaszombati székhellyel. Célját a történelmi megye múltjának rendszeres kutatásában és feldolgozásában jelölte ki. Tevékenységét ma öt albizottságban folytatja: a természettudományi, pedagógiai, történeti, néprajzi és művészeti-irodalmi szekciókban. Eddig a történeti (régészeti), a néprajzi és az irodalmi kutatások eredményei láttak napvilágot évkönyvszerű kiadványok formájában Vlastivedné štúdie Gemera, Národopisné štúdie Gemera, ill. Literárne postavy Gemera címmel. A Társaság ezeken kívül egy negyedévemként megjelenő folyóirattal (Obzor Gemera) is rendelkezik, melyben rendszeresen beszámolnak a társaság életéről. Számunkra örvendetes az a felismerés, hogy történeti és néprajzi jellegű publikációk a hazai berkeken kívül elsősorban Magyarországon találhatnak nagyobb érdeklődésre, ezért ezeket terjedelmes magyar nyelvű összefoglalók kíséretében jelentetik meg. A publikált anyag alapján úgy tűnik, hogy legtevékenyebb munkát a néprajzi albizottság folytat. Az eddig megjelent
