Irodalmi Szemle, 1978
1978/1 - NAPLÓ - Nyitrai Dezső: Adalékok Magyarbőd őslakosainak történelméhez és néprajzához
lékszik még reá, amikor nagyapja említette, hogy ő maga még ilyen fehér szűrben esküdött feleségével a templomban.) 4. Lekaszált réti szénájukat és lóheréjüket csak egy-két napig hagyják száradni a földön, azután úgynevezett osztrókra rakják és azokon szárítják egész a teljes megszáradásig; illetve a hazaszállításig és a boglyákba rakásig. Ez az osztró három darab ágas fatörzsből áll, mely felső végén dróttal van összefogva a kiszélesedő alsó részein pedig lehetőleg természetes, levágott, kiálló gallyak, vagy mesterségesen beékelt rövid 30—40 cm-nyi hosszú botok vannak. Ezekre rakják a megszárítandó szénát és takarmányt, úgy hogy a nap, a szél, és a levegő nemcsak az oldalait járja át, hanem alulról is állandóan szellőzik, szárad. 5. Az irodalmi nyelvben ismeretlen, vagy alig ismert szavakat használnak. Például: süvít (fütyül), körfe (körte), fejsű (fésű), toszul befelé (jön be) stb. 6. A falu határában folyó patak neve: Csavica, a folyam neve: Ösva. 7. A liatárdűlők nevei a csókányi (Caka- novce) határtól lefelé: Or rétje; az Ösván át: Dzél, Györgyi, a Kemence! határól (Nižná Kamenica) Zsellér sztránya, Hosz- szú sztránya, Erdős sztránya, Gyümölcsös sztránya, Hosszak, Nagyhosszúmező, Kis- hosszúmező, Kenderföld, Kertek alja, Bogdán, Szőlőhegy, Nyáravölgye, Hegyek, Kenyérmező, Rakattya, Láz, Nagyhegy, Mocsaras, Kórós tábla és Répaföld. (Balla Ferenc 61. házszámú lakos közlése alapján). 8. A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház Névtára (Szepsi 1937) az egyház keletkezését 1565-ben állapítja meg a következő hivatalos adatokat közli: Összes földterülete: 54 kát. hold és 1574 öl. (Tehát 2 és fél úrbéres telek, a hozzátartozó legelő és erdőjoggal!) Ebből házikezelésben van: 11 kát. hold 676 öl, a lelkész használ 29 kát. hold 407 ölet, a tanító pedig 13 kát. hold 327 ölet. Az egyházközség lélekszáma 581, a politikai község lélekszáma 747, akikből magyar nemzetiségű 239. Istentiszteleti nyelve a magyar. 1937-ig 18 lelkész szolgált a gyülekezetben. (57. oldal). Közülük az elsők egyikét, akiről már írásbeli feljegyzések is vannak, s akinek sírja a templomkertben ma is látható: Nemes Mózesnek hívták. 9. A föld nélküli szegények, cselédek, pásztorok, cigányok, a felső házsor déli részének kertje végében elterülő: Gödörben laktak, tenyérnyi udvarral körülvett kis viskókban; egészségtelen környezetben, egymással szoros közelségben. Ezért aki csak tehette menekült a „Gődör”-ből. Nyitray Dezső Stejan Wielgos, Lengyelország: Szöveg nélkül
