Irodalmi Szemle, 1978

1978/7 - FIGYELŐ - Varga Rózsa: Kemény G. Gábor: Kapcsolatok vonzásában

A Mocsáry-kutatás a szerző tevékenységének egyik centrális területe. Összegyűjtötte és kiadta Mocsáry műveit, számos kisebb-nagyobb, adalékszerű és összefoglaló, értékelő tanulmányt Irt róla. Kissé érthetetlen, hogy ebben a kötetben a nemzetiségek egyen­jogúsításáért élete végéig következetesen harcoló Mocsáryról teljes életművének be­mutatása helyett csak két tanulmányrészletnek jutott hely. A reformkori és a kiegyezés korabeli kapcsolatokat feldolgozó tanulmányok számos szlovák és magyar irodalomtörténeti, művelődéstörténeti tényt megvilágító adalékot mutatnak fel. Ilyenek: A reformkori magyar-szlovák kapcsolatok jobb megértése ügyé­ben. Adalékok a kiegyezés korabeli magyar-szlovák irodalmi és művelődési kapcsola­tokhoz. A múlt század hetvenes éveinek magyar-szlovák kapcsolatairól. A nemzetiségi népköltészet első magyar gyűjteménye. Az elsőként említett szép történelmi esszén kívül a kötet legsikerültebb, maradandó élményt és megszívlelendő tanulságokat nyújtó tanulmányai a pályaképek, portrék. Riedl Szendéről sok tanulmányt ismer a szakirodalom, de Kemény G. Gáborét a többi fölé emeli az, hogy a viszonylag rövid életű tudós magyarországi harcát össze­függésbe hozza a prágai szellemi életben szerzett tapasztalataival. A prágai Károly Egyetem magyar tanszékére 1854-ben kinevezett Riedlről az akkori magyar közvéle­mény föltételezte, hogy ottani szerepe a Magyarország nyakára küldendő cseh hivatal­nokok idomításában merül majd ki. Ehelyett magyar irodalmat közvetítő műfordítókat heveit, maga Is fordított, cikkeket, tankönyveket, magyar nyelvű lapot jelentetett meg és megszervezte a nemzeti irodalmi értékek kölcsönös cseréjét. Hazatérve, az önkény- uralom alól éppen szabaduló szellemi közéletben olyan céllal lát munkához, hogy a magyar irodalmat segít kiszabadítani nemzeti elszigeteltségéből, európai látóköre követel, a tudományos, realista kritika, demokratizált közművelődési rendszer s a kor­szerű közoktatás megteremtéséért küzd. Nem sok eredményt ért el: küzdelnjeiben felőrlődött, s fiatalon, negyvenkét éves korában meghalt. A cseh-szlovák-magyar közeledés XX. századi apostola, akiről Kemény G. Gábor másik terjedelmesebb portréja készült, Anton Straka. Az egykori budapesti kultúrattasé mlsz- szlója, a legendás péntek esti költőtalálkozók, a műfordítások s az alapjukon tervezett antológiák megjelentetésének szervezése kevésbé ismeretlen tényei kapcsolattörténe­tünknek. Kemény G. Gábor tanulmányát alapossága teszi köztük nélkülözhetetlenné. A kötet zárótanulmányának alcíme: A Sarló irodalmi és tudományos gárdájának részvétele a régi Korunkban. A téma feldolgozásánál részben kevesebbet ad (a Sarló részvételét a Korunkban tárgyszerűen ugyanis nem dolgozza följ, valójában ennél sok­kal többet nyújt. A fölgyűjtött jegyzetanyag csoportosításában tulajdonképpen a „négy­országi magyar folyólrat”-ban megjelentetett műfordítások, irodalmi közlemények ismer­tetését nyújtja, a közép-európai népek közös sorsával foglalkozó történeti, elméleti és politikai cikkek jelentős részét jegyzi, s így a dolgozat mintegy nyers vázlata egy monografikus feldolgozásnak. (Madách, 1977J. Varga Rózsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom