Irodalmi Szemle, 1978
1978/7 - FIGYELŐ - Pašiaková, Jaroslava: Gál István négy könyvéről
IPIE®WIEIL(ô) Gál István négy könyvéről Gál Istvánt talán nem is kell bemutatnunk az olvasónak. Gált, aki a magyar—cseh— szlovák kultúrkapcsolatok úttörői, a közép-európai művelődési frontnak, a közép-euró- pai nemzetek kölcsönös közeledésének és megbecsülésének hű, fáradhatatlan, következetes és önfeláldozó apostolai közé tartozik. Mégsem árt persze megjegyeznünk, hogy nevével már a két háború között, akkor amikor az még nem számított divatos vagy közkedvelt tárgykörnek, sűrűn találkozunk olyan kiadványok élén, amik a kelet- és közép-európai problémákat tárgyalják. Az első ilyen publikációk között újra és újra megcsodáljuk azt a ragyogó elemzést, amit Gál Wesselényi Miklós 1848-as hagyatékáról, Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében című kétkötetes művének negyvenoldalas beveztőjében írt (Erdélyi ritkaságok, Minerva, Kolozsvár, é. n.). Itt ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy Gál most éppen egy Palacký-Wesselényi tanulmányon dolgozik. Ugyanakkor szerkesztői munkásságát Is nagyra értékeljük: 1934 és 1940 között szerkesztette Budapesten az Apollót, melynek az európai fasizmus fenyegető árnya alatt betöltött humanizáló szerepéről már többször is megemlékeztem. Nos, az eddig fölsorolt tényekből is láthatjuk, hogy Gál, akit műveltsége eredetileg az angolszász világ kutatására szánt, figyelmét sohasem egyetlen terep kérdéseire Irányította, ellenkezőleg, egyre tágabb összefüggésekben vizsgálta nemzete művelődéstörténetét. Háború előtti és utáni publikációinak egész sora tanúsítja ezt; közülük csak a legfontosabbak: Oroszország az amerikai szellemi életben (Erdélyi Helikon, 1941 szept.); Magyarország és a Balkán (1942); Magyarország és Ke- let-Európa; A magyarság kapcsolatai a szomszéd népekkel. Gál 1938-ban részt vett a prágai Közép-Európa Kongresszuson, a történelmi-irodalmi szekció elnökeként. Baráti kapcsolat fűzte és fűzi sok szlovák és cseh irodalmárhoz. Rendszeres látogatója volt a harmincas években a budapesti csehszlovák kultúrattasé, Anton Straka irodalmi péntekeinek, Itt ismerte meg többek között E. B. Lukáčot, Jáa Smreket, Jozef Horát, Vilém Závadát. Gazdag közírói munkásságában központi helyen áll a cseh, szlovák és magyar irodalom viszonyának problematikája, ezért a Madách Kiadó egyik fontos fegyverténye, hogy Gál közép-európai tárgyú tanulmánygyűjteményét a tervei közé iktatta. (Kéziratban várja a nyomdafestéket dokumentumgyűjteménye, mely a cseh-magyar kapcsolatokat a huszitizmus korától öleli fel). Még mielőtt ez az előkészületben levő gyűjtemény kezünkbe kerül, forduljunk figyelemmel azok felé a könyvei felé, amelyek Gál életművének pilléreit alkotják. Első ilyen könyve Bartóktól Radnótiig címmel a budapesti Magvető Kiadónál jelent meg 1973-ban, s azokat a fontos tanulmányait foglalja keretbe, amelyeket Gál a két háború közti közép-európai kulturális kapcsolatok tárgyában írt. A gyűjtemény bevezető részét a Bartók-elemzések képezik. Az első tanulmány (Bartók Béla és a Kelet- Közép-Európa kutatás kezdetei] jelöli ki és nyújtja a gyűjtemény egész eszmei koncepcióját. Gál jóvoltából itt jelent meg először Bartók formulája, a „testvérnemzetek'’, a haladó magyar írók fontos 1918. november 3-i dokumentumában, amit sem itt, sem ott nem ismernek és idéznek eléggé, s ahol a haladó magyar értelmiség konföderáció létrehozását javasolja a széthullt Osztrák Magyar Monarchia talaján, persze a Monarchiáétól eltérő alapelvek szerint. Szemléltetésül hadd Idézzem a kiáltvány bevezető részét:
