Irodalmi Szemle, 1978
1978/6 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: A Sarló és a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom
a prágai Táncsics Kör, a pozsonyi Eötvös Kör és a Nemzeti Kultúrliga nyári szociográfiai munkára készül. A cikkíró az új próbálkozók részére frappáns képet rajzol a Sarló szociográfiai munkájának jellegéről, eredményeiről és fogyatékosságairól, és az írását a következőképpen fejezi be: „Szeretnők, ha a végzett és végzetlen munkánk tanulságul szolgálna az új kezdeményezésekhez. Jő lenne amellett a három irányú kezdeményezést összehangolni, a feladatokat megosztani, illetőleg egymáshoz igazítani. Ökonómiát kellene vinni az új kutatásokba, munkamegosztás alapján látni a munkához hisz erőink és képességeink nem mértéken felüliek. Amellett egységesíteni kellene a szociográfiáról való nézeteket, különösen pedig a munkamódszer kérdéseit. Mi valaha utolsó vándorcsoportjainkat azzal indítottuk útnak, hogy Érsekújváron kongresszuson gyűjtöttük őket össze, ahol a vándorlás szempontjait közösen megbeszéltük. Ajánlanánk, hogy az egyik alakulat vesse fel s szervezze meg egy ilyen kongresszus vagy szociográfiai tanácskozás terveit”. (A nyári szociográfiai munka elé. Magyar Ojság, 1937. VI. 13.). Ami a beharangozott új szociográfiai próbálkozás megvalósulását, eredményeit illeti, erről a sajtóból már semmit sem tudunk, de a Táncsics Kör és az Eötvös Kör élő tagjai (Madarász László, Vígh Károly stb.) bizonyára be tudnának erről számolni. Ugyanígy nincsenek ismereteink annak a szociográfiai pályázatnak a sorsáról sem, melyet emlékezetem szerint 1937 végén vagy 1938 elején valamelyik főiskolás szervezet (valószínűleg a CsMASZ = Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége) hirdetett meg, de a kiértékelés a politikai viszonyok alakulása miatt már nem történt meg. Jó lenne valamit tudni ennek a pályázatnak az anyagáról is, háthat akadnak benne olyan értékek, melyek a mi csekély mennyiségű szociográfiai irodalmunkat gazdagítanák. Szükség lenne a csehszlovákiai magyar szociográfiai irodalom fogalmának és anyagának pontosabb körülhatárolására Is. Szociográfiai irodalmunkba mindenképpen beletartoznak az 1930—31-es vándorlási naplók, bár ezeknek, mint Jócsik szavaiból és a szórványosan közölt csekélyke töredékekből látjuk, nagyobbára csak nyersanyagszintjük van. Jelentős szociográfiai riportokként tartjuk számon Fábry Az éhség legendáján, és Balogh Edgár Tíz nap Szegényországban és A galántai járás kistükre című írásait. A magyarországi szociográfiákhoz hasonlítható nagyobbszabású művek azonban sajnálatosan hiányoznak. Illetve egy ilyen mű megszületett, de csak a mostani években. Duba Gyula nagyszerű könyve, a IVajúdó parasztvilág ez, amely utólagosan és egy munka erejéig teljesítette azt a heves és türelmetlen vágyat, amellyel Vass Lászlóék, Jócsik Lajosék várták az igazi szlovákiai magyar szociográfiák létrejöttét. Nagy Márton: Nincs munka, grafika (Az Ot 1935, 1—2. szám]. Márton Miiuws aunka
