Irodalmi Szemle, 1978

1978/5 - LÁTÓHATÁR - Andruška, Peter: Száll a holló (elbeszélés)

tüzek messze, elérhetetlenül messze vannak. Ráadásul el-eltűnt a lángjuk, mintha szétfújta volna őket a szél.

Kürthy János utolsóként lépegetett. Azt hiszem, egyedül ő érezte a tüzek közelségét. Mintha a csapkodó lángok simogatták volna a testét. Melengette a tudat, hogy ismeri Róbertet, hogy nem csalódott benne, hogy a fiatalember részt vállalt a sorsukból. Ezért

— legalább gondolatban — neki is vele kell lennie ezekben a számára oly nehéz percekben.

Cséfalvay Eszter fordítása

Nagy Márton: Krumplikapálók, 1935, rézmetszet