Irodalmi Szemle, 1978

1978/5 - LÁTÓHATÁR - Šimonovič, Ján: Éjszaka az alföldön, Síkság esti keretben (versek)

JÁN ŠIMONOVIČ Mint Európa fölött a nyári éjjel örvénylett bennem sokáig a világos és páratlan költemény. Tudtam róla szívemmel s tüdőmmel sokat, könnyűvé majd súlyossá változtatott, minthogyha hirtelen elfeledtem volna minden-minden nyelvet.. Házak néztek egymás szemébe figyelmesen. Körbe-tekeredve vajúdó síkság, középtáj felé be-behemperedő. A hegy-ellenség zúg akár a sziklák, a lépviasz és szél itt el nem mellőzhető. A síkság fölcsapódik, majd visszahull, magába zárva őseinket, halottait, s lám mégis az egekre rázza vadul lombból és levegőből szőtt csúcsait. De mi rajta rögzítetlen hever, este combja közé a hold esik. Mint ügyes kártyás paklit hogyha kever, zúgás s fény pergeti a torony fémlapjait. Rajta hát, keressük meg a szerelmet, mely a síkon mint a lehelet elszáll. S mint a vérként megújuló keservek, s mint a rét, az éj mögé átcsordogál. Síkság esti keretben Éjszaka az alföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom