Irodalmi Szemle, 1978

1978/10 - MŰHELY - Barak László: Fejlődés (vers) - Soóky László: Lakodalom... (vers) - Repisky Tamás: Édesapámnak (vers)

BARAK LÁSZLÓ Fejlövés aztán résnyi-csend agóniád, alámerülsz a vánkoson — szabadul fülledt magányából egy tollpihe, fejed fölé ellebeg, az arcodon akárha próbaként: vérben áztatott mosoly SOÖKY LÁSZLÓ Lakodalom Bizonyítható lampionok és árva hegedűk. Bizonyítható virágok, lepkék. Sőt csodás ételek, dísztálak és pohárköszöntők. Bizonyítható menyasszony és vőlegény az ablakkal szemben! REPISKY TAMÁS Édesapámnak Sárosán, nedvesen tántorog elő a Göncölszekér hátsó kereke, hunyorog — kit keresel? „A szarkaláb rozsdás sarkantyúját.“ Halálos Merengés bújik elő a bokorból, a csillag elfut, a barázdabillegető végigröppen a vörös égen, a koromfekete rigó trillázik, s Apám fölkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom