Irodalmi Szemle, 1978
1978/10 - Duba Gyula: Irodalmi karikatúrák
OZSVALD ÁRPÁD Pallasz Athéné vigyázz — — a mérleg nyelve kilendült, szállók a sötét éj felé, a túloldalra szárnyas szörny ült. Sikolts, amíg még nem késő — már túl magasra repültem, a Szférákban bősz bika vár rám — s királylány nem ül ölemben. Hát kitől kérjek kegyelmet? — a griffmadár karmát mereszti, a kisfiúnak szakálla nőtt, s nem jött fel csillag, az esti. GÁL SÁNDOR süket purgatórium kuporogva a lávaszirten a fűrészélű kőszirten szájam bevarrva lakatra zárva töröm a követ a forrón keményet alattam fekete roston izzó cserép fülembe ólom ömlik gonosz sercegéssel mellettem juhok mormolása makogó nyulak kosok mása kínlódik nyelvem éje ajkam összevarrva banális csuklása kél jaj a magja sikongva robban eltemet hullok bele jaj emberek bukók a rostra a cserépre az iszonyatba a közönyös juh mormolásba pörkölődöm sülök mégsem tisztulok eszelősen egy test a megkötött kővidékkel gödrökkel vermekkel asztagokkal összezárt ajkú halottakkal ömlik fülembe surrog az ólom szétfolyik az izzó cserépre s nem jön a fütő megkotorni nem érkezik isteni kenet csak az ólomtó csak az dagad meg cserepek hőjét elnyeli cserepek lelkét megfullasztja döggé romlanak benne a lángok kitépi nyelvük a szürke penész ötágú nyelvük rendre eloltja pislákolva hunynak ki szegények gőzökbe vész a meleg lobogás szájam bevarrva bevarrva ki oldja Libibóka
