Irodalmi Szemle, 1978
1978/10 - Duba Gyula: Irodalmi karikatúrák
ki je]ti fel panaszkodó szájam bevarrva bevarrva kuporogva a lávaszirten a fűrészélű kőszirten pottyanok le lábasólakkal kelevézzel együtt a síró csikónyerítéssel agyagos álmú temetőkkel csámpás tüdővészes időkkel tisztítótűz sorsú népekkel közösen alá a rostra alá az örök rostalikba ólomgaluskának levesnek szürkén fortyogó vérkevercsnek némán felbődülni a mélyből kuporogva a lávaszirten a fűrészélű kőszirten szájam bevarrva lakatra zarva alattam süket az űr kitépett lángnyelvek korma az éj brrr ... de mély... BALLA KÁLMÁN verslábon visszér —2. 1. nedves pelenkáját ferdén letolva kibontod a versikét megtörülgeted behinted bébi púderrel majd áhítattal tisztába teszed —1. a visszér nem lüktet a pontosvesszők elferdültek összeölelkeznek a trópusok szerelmes szótagok közösülnek megállapítod — a szűz papír megesett s termékenyül a versláb térdkalácsán repedés izületi fájás kibírhatatlan rúgás esetén hörögve sír a jambusos porcogó 0. egy rémes rímes gondolatról papírtengeren habba lépve fénylik a szilárd kétely értelemháza- benne pontok vesszők kérdőjelek násza 2. mássalhangzók tömör köde fut a világ előtt rejtélyek bolyongnak a betűk vakvágányain találós kérdések rébuszok a szó öblében a kis sajkák merészen isszák a szabadságot — s hörögve int búcsút az olvasó
