Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - NAPLÓ - Cselényi László: Ila Bálint: Gömör megye

9. A Balog-nemzetség Fekete erdeje

Felsőbalognál kezdődik, felnyúlik a Rima és Túróc patakok forrásvidékéig, ott hozzákapcsolódik az Ákosok nagy erdőihez és erdősége az egyre magasodó hegyvidéken egészen a Garam-völgy vízválasztó hegyvonulatáig megszakítatlan felszlntakarót képez ... A Balog-nemzetség alkotta benne a falvak hosszú sorát... A Balog jellegzetesebb Gömör megyei adományos nemzetség. Eredetére idegen, származása azonban ma sem tisztázott.

[Recenzens, s gondolom az olvasó számára is, a legizgalmasabb tudnivalókat a megye történetéről éppen ez a szakasz nyújtja, ezért is idéztünk bőven belőle, tudván tudva, hogy még a tájékozottabbak számára is mennyire ismeretlen dolgok ezek. Gondolom, öntudatos s kevésbé öntudatos „gömöriek” számára egyaránt hasznos ismeretek ezek, s még hasznosabb lenne, ha ízelítőnk nyomán minél többen igyekeznének megszerezni a kiváló munkát (már amennyire egyáltalán megszerezhető alighanem korlátozott példányszáma miatt, ahogy ez az Akadémia Kiadó könyveinél szokás) s el is olvasnák azt.]

A könyv harmadik szakasza Gömör megye XV—XVI. századi történelmét tárgyalja, az előbbi szakasztól kissé eltérő módszerrel. Birtoklási viszonyok — A népesedésre ható tényezők — A jobbágyok pusztulása — A paraszti és nemesi falvak pusztulása — A falupusztulás hatása a birtokmegoszlásra — A parasztság és a nemesség rétegződése

— A gömöri bányászok kiváltságai — Falusi bírák — Zsellérek — Szolgák — Elhagyott telkek — Vlachok, „oláh” pásztorok — A megye népei — olvashatjuk az egyes fejezetek címeit.

„Gömör megye megtelepülése a XV. század közepe táján zárult le, ekkorra megépültek a falvak, elkülönült a nemesi és a nagybirtok, s kialakult a megye etnikai képe. A fejlődésben csupán a Garam-völgy maradt el, amelyen — a vlachok megjelenése után — még másfél század múlva is új helységek épülnek. A faluszámot azonban nem emelik, mert egy vlach falu megépülésével rendszerint egy korábbi település tűnt el. Ilymódon az 1427-ben és 1431-ben készült dicaösszeírások viszonylag teljes képet adnak a megtelepülés eredményeiről.”

Ugyanezzel a módszerrel folytatódik a negyedik szakasz: Gömör megye története a XVII—XVIII. században.

Jobbágysors — Vallásügy — Két uradalom (a murányi és a balogi) számadatai — Az egész megyére vonatkozó számadatok — Falvak pusztulása — Jobbágyvédő intézkedések — Foglalkozási ágak — A nemesség — íme, a negyedik szakasz fejezetcímei.

„Gömör megye életében a legsúlyosabb korszak a XVII. század és a XVIII. első fele. A török uralom, a felkeléssel járó hadiadók, a katonai beszállásolások, az ingyen hadi munka, a jobbágyi terhek állandó emelkedése, a megélhetési viszonyok folyamatos rosszabbodása, a termelés egyre fokozódó nehézségei és bizonytalansága, az embert és állatot egyformán pusztító járványok s a sok más elemi csapás e két század folyamán olyan mértékben sújtották Gömör népét, hogy helyzete a XVI. század legnehezebb éveihez viszonyítva is nagymértékben megromlott. A lét és a megsemmisülés erőinek olyan hatalmas küzdelme játszódik le a bécsi béke és a XVIII. század közepe közötti időben, amelyhez foghatót a XVI. században nem láttunk. A harc egyre végzetesebbé válik, a nép ellenálló erejét mind jobban felőrli és a társadalom nemegyszer jut a teljes megsemmisülés szélére”.

S végül az ötödik szakasz: Gömör megye népei a XVIII. század végén.

Család és lélekszám — Magyarok — Szlávok — Németek — Egyéb. Az egyéb között vannak felsorolva a cigányok és a zsidók s megtudjuk, hogy az egykori Gömör megyében élt néhány görög, s egyetlen olasz család (Rozsnyón 1758-ban nyer polgárjogot a Colinasl-família).

íme, Ila Bálint Gömör megye-monográfiája I. kötetének a summája. A részletes térképekkel, ábrákkal, táblázatokkal, név- és földrajzi-név mutatókkal bőven ellátott publikáció az idézett tudnivalókon túl is rendkívüli érdekességekkel szolgál olvasóinak. Például:

1601-ből két példányban maradt meg egy dézsmajegyzék. Az egyiket Váltén Schmi- rer írta, a másikat Pásztói András. Annak szemléltetésére, hogy a német és a magyar soriba hogyan adta vissza a neveket, közöljük a lajstromból a két község névsorát.