Irodalmi Szemle, 1977
1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Zsámbok Tamás: Forradalmi mozgalmak Gömörben a gazdasági válság idején
ZSAMBOK TAMAS Forradalmi mozgalmak Gömörben a gazdasági válság idején A két világháború közötti nagy világgazdasági válság Csehszlovákiát is igen súlyosan érintette: közel egymillió volt a munkanélküliek száma. A válság Szlovákiát hatványozottabban sújtotta, mint a cseh országrészeket, mivel a köztársaság kialakulása után a csehek a szlovákiai gyárak nagy részét leszerelték. A növekvő munkanélküliség és a nélkülözés következtében mind nagyobb méreteket öltött a kivándorlás; 1918-tól 1938-ig mintegy 200 ezer ember „tántorgott ki” az országból. 1927-ben Szlovákia dolgozói a Sajóvölgy- re figyeltek. A kommunista párt kezdeményezésére 1927. január 23-án Pelsőcön konferenciát rendeztek, melynek célja a gömörhorkai cellulózgyár és a nagyszla- bosi papírgyár leszerelésének megakadályozása volt. Az összejövetelt egy akcióbizottság készítette elő, a gyári munkásokkal együttműködve. A gyárak megmentése végett felhívással fordultak az ösz- szes pártokhoz és szakszervezetekhez, valamint a községi elöljárósághoz. A konferenciát a pelsőci községháza nagytermében tartották meg, s a tanácskozáson az üzemi bizottságok és politikai pártok képviselői, továbbá a rimamurányi, csetneki, sajóvölgyi, Garam menti, losonci, zólyomi, tiszolci küldöttségek is részt vettek. Iránymutató jelszava ez volt: „A munkások és parasztok maguk harcolják ki követeléseik teljesítését.” Az akció óriási visszhangot keltett országszerte, főként arra a hírre, hogy Pelsőcön a munkások Gott- wald és Šefránek elvtársak vezetésével tüntetett a gömörhorkai és nagyszlabosi gyár leszerelése ellen. A tornaijai járás munkásmozgalma szoros kapcsolatban állott a szomszéd járások, a rozsnyói, rimaszombati, nagyrőcei járás forradalmi mozgalmával. Némely időszakokban a tornaijai járásnak nem volt önálló pártvezetősége, titkársága, sőt még saját munkásotthona sem, s az egyetlen jelentős erőt a gömörhorkai cellulózgyár szervezett munkássága jelentette. A párt főként a vidéki zsellérek és szegényparasztok csoportjaira támaszkodott. A lenini eszmék azonban a kis falvak és a félreeső tanyák zártabb világába is eljutottak. 1920 őszén Róth Ernő és Vanyiga József, a szociáldemokrata párt rozsnyói tagjai Prágába utaztak, hogy megszerezzék ott a moszkvai Internacionálé 21 pontját, s tolmácsolhassák itthoni elvtársaiknak a párt programját és a kommunisták feladatait. A rozsnyói kommunisták példája nyomán Gömörhorkán 1921-ben Mogyoródi Lajos, Dusza Lajos, Szkokan Sándor és Barna István megalakították a kommunista pártot, melybe a szociáldemokrata párt tagjainak 80 százaléka átlépett. Ettől az időtől kezdve a horkaiak irányították a tornaijai járás munkásmozgalmát. 1922 őszén Sánkfalván is megalakult a helyi pártszervezet, ahol Majercsik József lett az elnök. Rimaszécsen 1925-ben hozták
