Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Zsámbok Tamás: Forradalmi mozgalmak Gömörben a gazdasági válság idején

létre szervezetüket a kommunisták, s gyűléseiket eleinte Piszkos János lakásán tartották. 1923-tól Tornaiján is megkezdte működését a pártszervezet, Péntek Sándor, Juhász János, Andrási József, Káló László, Gergely Pál és Káló Pál alapító tagokkal az élen. Gömörpanyit községben 1929-ben tömörültek önálló szervezetbe a helybeli kommunisták. Kialakultak a munkásmozgalom főbb gócpontjai: Gömörhorka, Tornaija, Gömörpanyit és Sánkfalva. Minden helyi szervezetnek megvolt a saját körzete, s Innen látták el útmutatással a falvakban működő pártsejteket. Erős pártsejtek munkálkodtak Sajógömörön, Alsó- és Felsővályban, Királyiban, Méhiben, Har- kácson, Fügében, Lenkén, Hubón, Alsóká- losán és Kecsőben.

1929-ben zajlott le a járásban az építőmunkások első sztrájkja, mely az egész vidékre kiterjedt. A 49 napig tartó akció eredményesnek bizonyult: béremeléssel ért véget. A sztrájkolok elhatározták, hogy május elsején felvonulást rendeznek Tornaiján. A város szélén száz főnyi csendőrcsapat várta a felvonulókat, s szétkergette a tömeget. Am a felvonulók nem riadtak meg, kisebb csoportokban szivárogtak be a városi ünnepélyre. A menet élén vörös zászlóval haladtak a gömörhorkaiak, s zenekar kísérte őket, mely az Internacio- nálét játszotta. Hogy a felvonulás hatásosabb legyen, megvárták a tornaljaiak csatlakozását, akiket Péntek Sándor vezetett. Az ünnepségen Gerő László losonci és Ambrúzs László rozsnyói pártfunkcionáriusok szónokoltak. Beszédükben a kapitalista kizsákmányolás megszüntetését követelték, s az „Éljen a munkásmozgalom”! jelszóra a tüntetők kórusa zúgta a választ.

Az 1931—33-as években Tornaiján és Királyiban volt a legerősebb a munkásmozgalom. A Hámos és Mőz féle birtokokon robotoló cselédség igen nehéz körülmények között tengette életét. Péntek Sándor vezetése alatt a királyi kommunisták az ifjúság neveléséről is gondoskodtak, s 1931-ben megalakították a faluban a kommunista ifjúsági szervezetet. Ebben nagy érdeme volt Fábry Istvánnak is, aki az alakuló gyűlésen lelkes beszédet intézett a fiatalokhoz. Péntek Sándor, a helyi szervezet titkára, szoros kapcsolatban volt a szomszéd járások kommunista vezetőivel. A királyi párttagok rendszeresen tanulmányozták a marxista irodalmat, külön könyvtáruk volt, a műveket illegális úton szerezték be és terjesztették. 1931

áprilisában Péntek Sándor lakásán házkutatást tartottak, s államellenesnek minősített, tiltott könyveket találtak nála. A csendőrség jelentése szerint a könyveknek már a címe is felforgató jellegű. 1932 áprilisában Péntek Sándort, Brauer Józsefet és Cseri Istvánt letartóztatták: tiltott könyvek terjesztésével és az ifjúság körében végzett lázítással vádolták őket. Az újabb házkutatás során Péntek Sándor otthonában megtalálták az ifjúsági szervezet munkatervét, a „Fiatal dolgozó” című röplapot és Fábry István levelét, melyből a hatóságok megtudták, hogy további ifjúsági szervezetek alakítása folyik Gömörpa- nyiton, Szalócon, Pelsőcön és Csetneken.

Igen jelentőssé fejlődött a munkásmozgalom Sánkfalván és Harkácson is. A két szomszédos községben a lakosság zömét szegényparasztok és uradalmi cselédek alkották. A legaktívabb párttagok Szobonya Vince, Herceg Dániel és Majercsik Vince voltak. A harkácsi cselédek sorsát híven érzékelteti Herczeg Dániel írásba foglalt visszaemlékezése: „A béresek reggelije sokszor vöröshagyma volt, fekete kenyérrel. Az aratómunkások is siralmasan táplálkoztak, Balázs DezsS családja például aratás közben tökkáposztát evett száraz rántással. A szegények abban az időben zsír nélkül főztek. A napszámok is igen alacsonyak voltak.” A férfiak hat, a nők négy koronát kerestek naponta. A napszámosok már pirkadat előtt kimentek a mezőre, s az intéző papírra jegyezte, kik érkeztek késve. Aki késve állt munkába, annak megkurtították a bérét és napnyugta után is dolgoznia kellett. A gazdasági válság idején itt is aggasztóvá vált a munka- nélküliség. 1929-ben tönkrement a termés, s az aratómunkások alig kaptak valamit; Herczeg Dániel az előlegen kívül mindössze 25 kiló búzát vitt haza. A zabot nyomban eladták, hogy egy kis pénzre tegyenek szert. Harkácson és Sánkfalván 1929-ben, 1930-ban és 1932-ben a szegény nép mezőgazdasági sztrájkkal igyekezett javítani nehéz helyzetén.

1931 végén és 1932-ben egyre gyakoribbá vált az elégedetlenség az akkori tornaijai járásban. A munkanélküliek éhségtüntetéseket szerveztek. 1931 novemberében a kommunista párt kezdeményezésére nagyobb szabású demonstráció zajlott le: több községből egyszerre özönlött be a munkásnép Tornaijára. Munkát és kenyeret követelve vonultak a járási hivatal épülete elé. Csík Géza horkai lakost letartóztatták. A demonstrációról a csendőr