Irodalmi Szemle, 1977
1977/10 - Dobos László: Bodrogköz, szülőföldem
DOBOS LÁSZLÓ Bodrogköz, szülőföldem Mivel kezdjem? Közeli avagy távoli idő: Bodrogköz mindkettő. Ember, föld, vizek. Itt születtem, s ahogy ezt leirom, elmozdul e föld, szerteszóródnak az elkészített szavak. A gyermekévek színe csábít, ez a legszebb Bodrogköz. És a legkisebb is. De gyermekkorom elején anyám áll, előtte nagyapám s annak ősei; úgy mondták, telkes jobbágyok voltak. így tapogathatnék messzi visszafelé, egészen a honfoglalásig. Anonymus írja a magyarok cselekedeteiről: Árpád vezér elkiildvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik ... minden lakójával együtt elfoglalta ... Miután több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam: s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették. S mi volt itt a magyarok jövetele előtt? Pontosan nehéz megválaszolni. A Tisza szó feltehetően kelta eredetű. Kutatások folytán avar leletek kerültek elő; egyes helységnevek — Helmec, Pólyán, Dobra, Dámóc — szláv származékúak. Számos ásatás honfoglalás előtti településekről ad számot. ZEMPLÉN: már a rómaiak idejében lakott hely, a honfoglalás idején erősség volt. Anonymus szerint Árpád itt fogadta Zalán bolgár fejedelem küldötteit, s a településhez közel vívott csatát Zalán seregével. BOLY: a honfoglalás korában lakott hely volt. SZENTES: már a kőkorszakban is lakott település. BÉLY: honfoglaláskori szláv erősség. BACSKA: ősrégi besenyő település. A Felső-Bodrogköz falvainak története szinte kivétel nélkül az Árpád-korig vezethető vissza: CSERNŐ: István király idejében már lakott település. A XV. század elején Bocskai István birtoka, a XVI. század közepén a Rákócziaké. BORSI: nevét Bors vezértől származtatják. KISGÉRES: 1214-es oklevél Gyures néven tesz róla említést. LELESZ: ősi település, létének első írásos nyoma 1132-ből való. Árpád-kori temploma van, a váci püspök 1180-ban premontrei prépostságot alapított itt. SZŐLŐSKE: létezését 1029-ből származó irás említi. És sorolhatnánk Szomotort, Vékét, a Tárkányokat, Kis- és Nagykövesdet, Nagygérest. S magát Királyhelmecet, a Felső-Bodrogköz központját, ahol a századfordulói ásatások szláv temetkezési helyet bizonyítanak. Az Árpád-kor elején már szerepe van, s ettől kezdve hosszú századokon történelmi keresztút. A Bodrogköz a honfoglalás országútja, a honfoglaló magyarok megtelepülésének egyik központja. Vörösmarty hőseposz színterévé teszi a Zalán futásában:
