Irodalmi Szemle, 1977

1977/9 - LÁTÓHATÁR - Martvejeva, Novella: Ereklyék (vers) - Szokolov, Vlagyimir: Időhiány (vers)

NOVELLA MATVEJEVA Ereklyék ... Korunk ereklyéire vadászni kell, hogy megőrizhessük őket. (Egy beszédből) Kopogtató, mozsár, mit rejt a padlás, vagy hajlott hátú, szúette karosszék, a Hit-Remény-Szeretet háziáldás s vár még ezer kacat, hogy megkeressék, hisz minden tárgy, a polcra legreméltebb, volt újdonúj a saját jelenében, s csupán mint ólom, arany, tégila-vércsepp maradt utána. Nem hasztalan éppen e sok ereklye. Ámde rá vadászni!? Csupán azért, mert használtak, viseltek! (Ki sarut féltene, hogy jutna messzi?) A korok lényege, az bizony nem mozsárnyi: nem köcsögök, de eszmék és a tettek. S a költőnek nem őket kell keresni? VLAGYIMIR SZOKOLOV Nem maradt más időm, csak amit ád az isten, az enyém eltűnt, földön nincs helye. Szeretlek mégis ebben a szenvedésben, befejezetlen éveink ideje. Hány utca tűnt el, hány remény kietlen, az emlékezetben már nincs nyoma ... Ha tudnád, még öröm a lehetetlen, a változhatatlan és a soha. Veress Miklós fordításai Időhiány

Next

/
Oldalképek
Tartalom