Irodalmi Szemle, 1977
1977/7 - Batta György: Színek Fábry Zoltán portréjához I. Rész
szálkák látványának lehetősége. Azt akarta, hogy a kor, melyben élt, méltón képvisel je arcát az utódok előtt. Most, amikor ezeket a sorokat rovom, hét évvel Fábry Zoltán halála után, két folyóirat kínálja információit békével és háborúval, múlttal és jövővel kapcsolatban. Az egyik a bécsi Nemzetközi Béke Intézet felmérését teszik közzé. E szerint a nem zetközi hadikiadások a második világháború óta összesen 4,5 billió dollárt tettek ki, ami körülbelül annyi, mint a Föld valamennyi országának brutto jövedelme 1976-ban A második világháború óta összesen 119 újabb háború és fegyveres konfliktus jött létre Ezekben 81 állam vett részt, és egyetlen nap sem telt el háború nélkül! A The Economist — angol konzervatív gazdaságpolitikai hetilap — írja, ugyancsak 1977-ben: — Az amerikai haditengerészet szárazföldi támaszpontról felszálló nagy- repülőgép tervét tanulmányozza: ez a gép magával vinne néhány nagyon gyors bőm bázót a tenger fölé, ott harcba vetné, majd megvárná és visszavinné őket. Az anyarepülőgép az óceánok feletti légi uralom teljesen új eszköze lenne. Lehet, hogy ez az ötlet kivihetetlennek bizonyul? Aligha! Nem kell félteni a fegyvertervezőket! Sok más, jóval reálisabb találmányon is dolgoznak, amelyek ugyanilyen gyökeresen megváltoz tatják a hadviselés módját. Itt vannak például a nagy erejű lézerek. Az új technika gyakorlati alkalmazására még várni kell néhány évig, de a lézer mint fegyver jelentős előnyöket ígér: nagy hatótávolságot, egyenes „röppályát”, szinte azonnali célbaérést. A lézer tehát szuperfegyver, amelynek minden lövése célbatalál. Mivel az ember nem lát a sötétben, a harcok főleg nappal folytak. Most mindez megváltozik, mert az új berendezések segítségével az ember a sötétben is lát. Csak idő kérdése, hogy minden katonát felszereljenek az úgy nevezett „noktovíziós” fegyverekkel. A legfantasztikusabb fegyverek a különféle műholdak. Máris lehet ..pusztító” műholdat építeni. Fel merült a terv, „sötét” műholdakat elhelyezni a világűrben. Ezek a felfedezhetetlen fegyverek nagyon messze rejtőznének a világűrben, és amíg a háború ki nem tör, „némák” maradnának. A legnagyobb űrfegyvernek az űrkomp ígékezlk. Az űrkomp, amely nagyobb egy DC-3 típusú repülőgépnél, kétszer annyi rakományt vihet majd magával, mint a jelenlegi legnagyobb rakéták ... II. HÓESÉSBEN EGY PÁRIZSI DIÁKLÁNNYAL I Lilára és fehérre festett ház Stószon, négy ablakkal, „dufahrttal”, szemben vele, az országút és a patak között, almafával. December van; a fán, mint valami apró sárga bója, egy ottfelejteti alma sárgállik. Szállingózik a hó. A ház elé francia rendszámú gépkocsi gördül.] LÁNY Jónapot, uram, Mireille Darrieaux vagyok Párizsból, a kis népek irodalmát ta nulmámyozom. Olvastam, alkotott itt egy író, aki „műfajt teremtett, az antifasizmust." FÉRFI Jónapot, kisasszony. Valóban volt itt egy férfi, akit érdemes tanulmányozni: hetvenhárom évesen bukott a sírba, megírt néhány könyvet fegyver s vitéz ellen, világgá kiáltotta Európa elrablását, de sajnos, nem sokan figyeltek oda. LÁNY Ebben a házban élt? FÉRFI Igen, itt töltötte szinte az egész életét. Az első világháború résztvevőjeként, kamasz-szívvel még, láthatta a nyitány-háború Itáliáját, később Kárpát-Ukrajna részeit; rövid ideig Budapesten diákoskodott, de betegsége — kezdődő tüdőbaja — szülővárosához láncolta. LÁNY Városához? Ez a kis település városi ranggal bír? FÉRFI Ha megengedi, a legilletékesebbet, magát az írót idézem: „Stósz tizenhárma dik századbeli német település. Az első telepesek a bányák közelében, elszórtan laktak. A bányák kimerülésével e települések egyre Jobban tolódtak — »stószolódtak« — össze a völgybe,'innen a név, Stósz. Lakóit a környékbeli magyarok mániáknak nevezték. A »meint er« (úgy véli) kifejezés miatt, amely az itteni német tájszólásban »mánt a« változatban ütötte meg a vásárokon a magyar füleket. Stósz a valahai hét alsószepességi bányaváros egyike. Városszabadalmait maga II. Rákóczi Ferenc is megerősítette.” LÁNY Szép vidék! Fenyők millió zöld hegye mered az égre. FÉRFI Az író gyermekkora idején még működtek a hámorok: vasból szuronyokat kalapáltak itt és hatalmas szekereken szállították az első világháború csatatereire.
