Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban

Rimaszombatban született és ott is lakott szüleivel Pásztory Ditta zongoraművésznő, amikor a zeneművészeti főiskola növendékeként későbbi férjével, Bartók Bélával megismerkedett; Bartók Béla többször járt a városban. Ilyenkor a Vietorisz-féle ház udvari lakásában volt a szállása. Egy ízben, itt-tartózkodása alatt, hangversenyt rendeztek a tiszteletére, melyen Bartók is fellépett.

Rimaszombatban született 1818-ban Szath- máryné Farkas Lujza színésznő, a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája. A szabadságharcban való részvétele miatt kénytelen volt bujdosni, s csak 1857-ben térhetett vissza a színházhoz, melynek 1891- ig rendes tagja, haláláig (1893) tiszteletbeli tagja maradt. Szigligeti fedezte fel a tehetségét. Autodidakta művész volt, írni sem tudott. Széchenyi az ő játéka nyomán ismerte el, hogy a magyarokban is van színészi tehetség.

Á. Tóth Sándor festőművész 1904-ben született Rimaszombatban. Budapesten tanult, s 1926-ban lépett először a nyilvánosság elé önálló kiállítással. Rövidesen bejárta Nyugat-Európa több fővárosát. Később Pápára került rajztanárnak, s megjelenésével új színt vitt Pápa képzőművészeti életébe. Előadásaival valósággal forradalmasította a közízlést. Tanítványai közül többen kiemelkedő jelentőségű alkotóművészekké váltak. Szülőföldje emlékét „Rimaszombati udvarunk”, „Városszéle Rimaszombatban”, „Fiatalkori önarckép” stb. című képei őrzik.

Holéczy Miklós festő és grafikus 1886-ban született Rozsnyón. 1912-től a rimaszombati gimnáziumban tanított, Schwalm Nándor utódaként. Az első világháború alatt vázlatfüzetét a lövészárokba is magával vitte, sok háborús tárgyú rajzot készített. A háború után visszatért Rimaszombatba, s tovább folytatta a festést, szobrászkodást. Több diákjának alapozta meg művészi pályafutását. A felszabadulás után egy ideig a rimaszombati múzeum igazgatója volt.

Mátrai-Makovits Jenő (született 1896-ban) a főiskolán több kiváló festővel ismerkedett meg. Gwerk Ödönhöz és Mikulás Ga- landához baráti szálak fűzték. Az első világháború után Révész Imre és Glatz Oszkár voltak a mesterei. Festőművész oklevele elnyerése után Rimaszombatban telepedett le, s ott élt 1945-ig. Az első köztársaság idején gyakran vett részt képeivel a szlovákiai képzőművészeti kiállításokon (Losonc, Kassa, Pozsony, Komárom stb.).

Schwalm Nándor (született 1879-ben) Budapesten szerzett rajztanári képesítést, majd a rimaszombati gimnáziumban tanított. 1911 után több kiállítást rendezett a budapesti képzőművészeti szalonban. A harctéren halt meg 1915-ben.

Vígh Bertalan 1890-ben született Rimaszombatban. Képzőművészeti tanulmányait Budapesten végezte, Gömör megye ösztöndíjasaként. Tanítványa volt Ferenczy Ká- rolynak is. Az első világháború alatt fogolyként Turkesztánba került, ott ismerkedett meg későbbi feleségével, sok festményének ihletőjével. A húszas évektől kezdve Budapesten egyre közismertebb festővé vált, állandó kiállítója volt a műcsarnoki tárlatoknak. (Meghalt 1946-ban.)

Biztosra vehető, hogy a városnak már a XVI. század közepén volt virágzó iskolája. Az 1560 körül megalakult helvét hitvallású egyházról feljegyezték, hogy már akkor nagy gondot fordított iskolájára, ahová messze vidékekről is eljöttek tanulni. Ebben az időben a városi tanács fedezte az iskola szükségleteit. Később átmeneti nehézségek és felekezeti villongások után, az 1781-ben kibocsátott türelmi rendelet hatására, 1800 körül teremtették meg újra az iskola fenntartásának alapjait. 1853-ban az osgyáni gimnáziumot is a rimaszombatihoz csatolták, s Egyesült Protestáns Gimnázium lett az iskola neve. A katolikus gimnáziumokkal szemben, a múlt századokban haladó szellemet képviselt. Végzett tanulói közül sokan híres külhoni egyetemekre jártak. A ma műemléknek nyilvánított épület földszinti része a XVIII. században már megvolt, később két emeletet húztak föléje, későbarokk stílusban.

Tanárai közül elsősorban Fábry János (1830—1907) nevét kell megjegyeznünk, aki a város leánynevelő intézetének és pedagógiai társulatának alapítója volt. Egyike volt azoknak, akik fáradhatatlanul szorgalmazták a múzeum alapítását. Természettudósként és régészként is ismerték. Fontosabb művei: „Rimaszombat viránya”, „A növénytan elemei”, „Gömör megye viránya”.