Irodalmi Szemle, 1977
1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban
Ugyancsak az iskola kiváló tanára volt Baksay István (született 1820-ban). Legjelentősebb műve: „Rimaszombat története”. Batizfalvi István tanár (született 1824-ben) részt vett az 1848/49-es szabadságharcban; történelmi és erkölcstani műveket Irt. Rimaszombatban született 1821-ben Be- recz Károly ügyvéd. Az első magyar minisztérium a Hivatalos Közlöny segédszerkesztőjévé nevezte ki, s ebben a minőségben elkísérte a kormányt Debrecenbe, majd ismét Pestre. A világosi fegyverletétel után a Tudományos Akadémia tisztviselője. 1844-ben született Findura Imre, aki Budapesten az Országos Statisztikai Hivatal könyvtárosa lett. Főbb munkái: „Rimaszombat szabadalmas város története”, „A Balog völgye”, „Fáy András élete és művei”. Ugyancsak itt született 1660-ban Kaposi Sámuel tanár és csillagász, aki 1689-től a Gyulafehérvárra menekült sárospataki református iskolában tevékenykedett. Elsősorban csillagászati tárgyú kéziratokat hagyott hátra. Ö írta az első héber betűkkel nyomtatott magyarországi könyvet. (Me- moriale Hebraicum). Az új gimnázium épülete 1904-ben készült el német újreneszánsz stílusban; akkor költözött át ide az Egyesült Protestáns Gimnázium. — 1890-ben alapították a községi polgári leányiskolát, mely azelőtt mint Fábry János „Nyilvános felsőbb leánynevelő intézete” működött, a hajdani huszárkaszárnyában. Az új polgári iskolában már fiúk is tanultak, ma a magyar tannyelvű kilencéves alapiskolának nyújt fedelet. — Kurinc-pusztán nyílt meg 1884- ben „Gömör megye földműves iskolája”, melynek saját sertés-, szarvasmarha- és juhtenyészete volt. 1890-ben időjelző készülékkel szerelték fel, 1900-ban pedig meteorológiai állomást építettek melléje. Az iskolát később Rimaszombatba költöztették át. — A „Széman-intézet” néven emlegetett épületben a felszabadulást megelőző években kát. leány kereskedelmi iskola működött, ma itt találjuk a városi zeneiskolát és művészeti népiskolát. A város múzeumát Fábry János kezdeményezésére alapították, 1882-ben. Az első igazgató — Fábry János — valamint hűséges munkatársai, Hüvössy Lajos, Ter- ray István és Groó Vilmos tiszteletére emléktáblát helyeztek el a múzeum folyosóján. A múzeum épületében régebben huszárkaszárnya, majd leányiskola volt. A felszabadulás óta ismertté vált csehszlovákiai magyar költők, írók, művészek közül elég sokan származnak Gömörből. A teljesség igénye nélkül inkább csak emlékeztetőül közöljük az alábbi névsort. írók: Dénes György (Pelsőc), Gömöri Kovács István (Gömör), Mács József (Bát- ka), Tőzsér Árpád (Péterfala), Bárczi István, Cselényi László (Gömörpanyit), Batta György (Tornaija), Kovács Magda (Lőkös- háza), Tóth Elemér (Hanva). Képzőművészek: Andrási Tibor, Bácskái Béla (Perse), Dúdor István (Deresk), Igó Aladár (Hanva). Színművészek: Csendes László (Rimaszombat), Sunyovszky Szilvia (Rozsnyó), Tóth László (Rozsnyó). A legfiatalabbak közül Kövesdi Károly (Melléte), Molnár László (költők); Nagy- ferenc Katalin (Rimaszombat), Neizer László (Tornaija), (képzőművészek) indultak Gömörből, illetve élnek és dolgoznak a palócok földjén. Schwalm Nándor: a Tímár utca Rimaszombatban, 1911 lceruzarajz)